irodalom – KultúrHon

Agóra? Nem agóra? Origó?

A székelyudvarhelyi G. Caféról van szó. És irodalomról. Nyugodt lelkiismerettel ki merem jelenteni, hogy nem vagyok híve az irodalmárokkal szervezett kocsmai találkozóknak, még akkor sem, ha éppenséggel kávéháznak nevezik az ilyen helyeket. Legalábbis a székelyudvarhelyi G. Caféban nem kedvelem túlságosan az ilyen rendezvényeket. Egyrészt azért, mert közben a kiszolgálás zavartalanul üzemel – s ily módon minden találkozónak van egy olyan rétege, amely nem a vendégül látott írók miatt tartózkodik a lokálban –, másrészt pedig G. Café egy polgári lakásból kialakított kávéház, amelyben nincsen egy olyan terem, amely elég nagy lenne az ilyen jellegű programok befogadására. Nyikorog a padló, hallani az ajtók csapódását… “Agóra? Nem agóra? Origó?” bővebben

A hazatérő Nyírő József

Amikor a Nyírő József munkásságát átfogó és a rendelkezésünkre álló médiafelületek korlátai között közzétehető rövid értékelését szerettük volna megírni a mostani, politikai felhangoktól egyáltalán nem mentes hangulatban, több jeles irodalomtörténészt is felkértünk, hogy vegyenek részt ebben az „ankétban”. A szakma nagy öregjei és ifjú titánjai azonban – határon innen és túl – szép sorban elzárkóztak, kifaroltak a témából. “A hazatérő Nyírő József” bővebben

Wass Alberttel a szórványért

Az író életművének jelentős része emigrációban keletkezett, maga is többnyire szórványvidéken élt Erdélyben

Egyáltalán nem meglepő, ha ebben a rossz gazdasági helyzetben, illetve a „speciális” erdélyi magyar kisebbségi állapotban a kultúrát jótékonyságra használjuk. Akkor igazi a kultúra, ha közvetlen hatása pozitív, látható és láthatatlan eredményeket hoz. A Balázsfalvához tartozó Tűr magyarsága mindössze töredékét képezi az ottani lakosságnak, óvatos becslések szerint – a legutóbbi népszámlálásról ebben a pillanatban nincsen megbízható adatunk – a városban és a közigazgatásilag hozzátartozó vagy beolvadt nyolc településen mindössze 8%-os lehet a magyarok aránya. Kulcsfontosságú tehát, hogy a magyar felekezetek és civil szervezetek felvállaljanak olyan szerepeket is, amelyek biztosítják azt a kulturális – anyanyelvi – környezetet, ahol a magyar nyelv gyakorolható, illetve újra elsajátítható az identitás-váltás küszöbén billegő kisközösség tagjai által. “Wass Alberttel a szórványért” bővebben

Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán

2011-ben még ilyen állapotban volt a ház — 2011-ben még így nézett ki a ház

A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) az utóbbi két esztendőben új lendülettel látott hozzá az értékmentéshez és az értékteremtéshez: megszerezte Tamási Áron Ágnes nevű húgának házának tulajdoni többségét és kezdeményezte az ingatlan rendbetételét. Hadnagy Jolán és társai fáradtságot nem ismerve azon dolgoznak, hogy a megújuló ingatlan egyfajta oktatási, művelődési és turisztikai központként segítse a község hírnevének gyarapítását. Tamási Áron nem akármilyen példakép, a mai ember is büszkén emlékszik, emelkedett lélekkel néz fel rá, és amikor a régi idők emlékét idézi, folyton arra gondol, hogy az egykorit miként lehet úgy átmenteni a jelenbe, hogy az majd a jövőnek is tartós szövete legyen. “Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán” bővebben

G. Feszt – 6. nap

Kovács András Ferenc és Parti Nagy Lajos

A könyv utóéletéről beszélgetett Parti Nagy Lajos és Kovács Ferenc a székelyudvarhelyi Gondűző étteremben. Természetes volt, hogy ők ketten szívesen leülnek egymással beszélgetni és szót ejteni írásművészetükről, hiszen számos alkalommal forgolódtak egyazon társaságban. Kovács András Ferenc (KAF) elmondta, hogy 1990 tavasza óta ismerik személyesen egymást – addig csak az irodalomból -, azóta volt közös estjük Párizsban, Bécsben, több ízben Budapesten és Marosvásárhelyen is. Székelyudvarhelyre és Sepsiszentgyörgyre KAF inkább kalauzként jött volna a magyarországi íróval, inkább Parti Nagy Lajost kívánta előtérbe helyezni, de kiderült, hogy válaszol ugyan a kérdésekre, de a válaszokban újabb kérdések fogalmazódnak meg, amelyekere KAF-nak felelnie kellett. “G. Feszt – 6. nap” bővebben

G. Feszt – 4. nap

A marosvásárhelyi Kush Kush együttes fellépése képezte a hétfői nap egyetlen programját a G. Feszt keretében. A szerb, bolgár, török, cigány, román és magyar népdalfeldolgozásokat játszó viszonylag új alapítású együttes bő egy órás késéssel kezdte a koncertjét, ám nagyon gyorsan jó hangulatot teremtett. “G. Feszt – 4. nap” bővebben

Startol a G. Feszt – 0. nap

Bihari Lóránt, a G. Egyesület ügyvezetője a fesztivál előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy majdnem minden elképzelésüket meg tudják ezekben a napokban valósítani, a legmerészebb programok is létrejönnek, hiszen a fesztivált egy több hónapos szervezőmunka előzte meg, előfordulhatnak ugyan kisebb időpont- és helyszínváltozások, de azokról minden nap tájékoztatnak majd a helyi sajtóban. “Startol a G. Feszt – 0. nap” bővebben

Sóvidéki versajándék

Korondon versműsorral és megzenésített versek előadásával ünnepelték a Magyar Költészet Napját pénteken, április 13-án. A rendezvény rácáfolt arra, hogy péntek 13-a balszerencsés nap lenne… Sóvidéki költők együtt mutatkoztak be a művelődési házban, illetve szintén sóvidéki költők verseiből válogatták azokat az írásokat is, amelyeket Németh Viktor zenésített meg és adott elő ez alkalomból. “Sóvidéki versajándék” bővebben

Üzenet, másképp – CD sóvidéki költők műveiből

A Hazanéző című folyóirat, a korondi Firtos Művelődési Egylet szellemi köréhez tartozó költők műveit Németh Viktor zenésítette meg és adja elő. A lemezen tizenhét eredeti, akusztikusan élő dal található tizenkét sóvidéki költőtől: Ambrus Lajos, Áprily Lajos, Deák-Sárosi László, Király Farkas, Király László, Korondi Kovács András, Láng Eszter, Majla Sándor, Molnos Ferenc, Molnos Lajos, Páll Lajos, Ráduly János. bővebben

Temesi Ferenc – Élet egy regény után

Temesi Ferenccel (Szeged, 1949) Budapesten élő íróval – a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb személyiségével – abból az alkalomból beszélgettünk, hogy a Székelyföld (Csíkszereda) című folyóirat és Magyarország Kulturális Központja (Sepsiszentgyörgy) szervezésében 2012. április 4. és 6. között Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön találkozik olvasóival. “Temesi Ferenc – Élet egy regény után” bővebben