… a kultúra otthona
Néhány nappal ezelőtt, augusztus harmadikán, hétfőn délelőtt terjedt el a hír, hogy székelyudvarhelyi lakásában holtan találták Majla Sándor írót, költőt, lap- és folyóirat-kiadót. Túl a megdöbbenésen és a kétkedésen, rá kellett jönnünk, hogy a hír igaz. Sokunknak régi jó barátja, eszme- és pályatársa volt Sándor. ““Miattad, érted kegyelem, harag, öröm, virág voltam én”” bővebben
Minden bizonnyal Böjte atya, a ferencrendi szerzetes, Csaba testvér, ahogy nemes egyszerűséggel önmagát nevezi, olyan ember, akit mindenki ismer a Kárpát medencében, s akivel mindannyian szeretnénk egyazon asztalhoz ülni, aki olyan közeli barátunk, hogy hiányát azonnal érezzük, ha nincsen közöttünk. Mindig jelentős esemény, ha körünkben lehet, és talán még emlékezetesebb, ha az egyházi írót invitáljuk magunkhoz egy találkozás erejéig. Úgyhogy most kissé rendhagyóbb eseményre készülünk, író-olvasó találkozóra várjuk Csaba testvért, amelyet április 25-én, szombaton 19.00 órától kezdődően tartunk Székelyudvarhelyen, a Stúdió Mozi D3 termében. FRISSÍTÉS!
Hogyha van az utóbbi évtizedek magyar irodalmának népi ága, akkor a Szabó Gyula életműve minden bizonnyal ahhoz tartozik. Élete – talán éppen a tiszavirág életű „kicsi magyar világnak” köszönhetően – úgy alakult, hogy a testvérek közül ő volt az, aki magasabb iskolákat járhatott és már fiatalon bekerülhetett az erdélyi magyar irodalom fősodrába. “A szavak jó gazdája – Szabó Gyula (1.)” bővebben
Amikor a Nyírő József munkásságát átfogó és a rendelkezésünkre álló médiafelületek korlátai között közzétehető rövid értékelését szerettük volna megírni a mostani, politikai felhangoktól egyáltalán nem mentes hangulatban, több jeles irodalomtörténészt is felkértünk, hogy vegyenek részt ebben az „ankétban”. A szakma nagy öregjei és ifjú titánjai azonban – határon innen és túl – szép sorban elzárkóztak, kifaroltak a témából. “A hazatérő Nyírő József” bővebben
Egyáltalán nem meglepő, ha ebben a rossz gazdasági helyzetben, illetve a „speciális” erdélyi magyar kisebbségi állapotban a kultúrát jótékonyságra használjuk. Akkor igazi a kultúra, ha közvetlen hatása pozitív, látható és láthatatlan eredményeket hoz. A Balázsfalvához tartozó Tűr magyarsága mindössze töredékét képezi az ottani lakosságnak, óvatos becslések szerint – a legutóbbi népszámlálásról ebben a pillanatban nincsen megbízható adatunk – a városban és a közigazgatásilag hozzátartozó vagy beolvadt nyolc településen mindössze 8%-os lehet a magyarok aránya. Kulcsfontosságú tehát, hogy a magyar felekezetek és civil szervezetek felvállaljanak olyan szerepeket is, amelyek biztosítják azt a kulturális – anyanyelvi – környezetet, ahol a magyar nyelv gyakorolható, illetve újra elsajátítható az identitás-váltás küszöbén billegő kisközösség tagjai által. “Wass Alberttel a szórványért” bővebben
A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) az utóbbi két esztendőben új lendülettel látott hozzá az értékmentéshez és az értékteremtéshez: megszerezte Tamási Áron Ágnes nevű húgának házának tulajdoni többségét és kezdeményezte az ingatlan rendbetételét. Hadnagy Jolán és társai fáradtságot nem ismerve azon dolgoznak, hogy a megújuló ingatlan egyfajta oktatási, művelődési és turisztikai központként segítse a község hírnevének gyarapítását. Tamási Áron nem akármilyen példakép, a mai ember is büszkén emlékszik, emelkedett lélekkel néz fel rá, és amikor a régi idők emlékét idézi, folyton arra gondol, hogy az egykorit miként lehet úgy átmenteni a jelenbe, hogy az majd a jövőnek is tartós szövete legyen. “Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán” bővebben
A könyv utóéletéről beszélgetett Parti Nagy Lajos és Kovács Ferenc a székelyudvarhelyi Gondűző étteremben. Természetes volt, hogy ők ketten szívesen leülnek egymással beszélgetni és szót ejteni írásművészetükről, hiszen számos alkalommal forgolódtak egyazon társaságban. Kovács András Ferenc (KAF) elmondta, hogy 1990 tavasza óta ismerik személyesen egymást – addig csak az irodalomból -, azóta volt közös estjük Párizsban, Bécsben, több ízben Budapesten és Marosvásárhelyen is. Székelyudvarhelyre és Sepsiszentgyörgyre KAF inkább kalauzként jött volna a magyarországi íróval, inkább Parti Nagy Lajost kívánta előtérbe helyezni, de kiderült, hogy válaszol ugyan a kérdésekre, de a válaszokban újabb kérdések fogalmazódnak meg, amelyekere KAF-nak felelnie kellett. “G. Feszt – 6. nap” bővebben
A KultúrHon a Székelyhon.ro hír- és szórakoztatóportál bloggyűjteményének része. Alapvetően a kultúra, a művelődés síkjára létrehozott blogfelület, ahol a kulturális események bemutatása mellett olyan kritkák, ajánlók, recenziók kerülnek közlésre, melyek témáját a színház, a film, az irodalom, a zene és a képzőművészet szolgáltatja. Állandó publicistáink Boda Székedi Eszter, György Attila, Simó Márton és P. Buzogány Árpád.