Fekete György belsőépítész 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Hosszú pályafutása során jelentős szakírói és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat főszerkesztője, hat környezetkultúrával foglalkozó televíziós sorozat szerkesztője és műsorvezetője. “A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről” bővebben
Hónap: 2013 június
A képzőművészet, mint kapocs
Június 18. és 20. között került sor Szentegyházán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kihelyezett szekciógyűlésére. A konferenciával és filmvetítésekkel egybekötött ülés kiegészítéseként szakmai kirándulásokat szerveztek az MMA tagjainak. “A képzőművészet, mint kapocs” bővebben
Törökök útján a Balkánon (1.)
Berecz Edgárt nem kell különösebben bemutatni a Székelyhon olvasóinak, hiszen azok közül, akik a Székelyföldön élnek sokan ismerhetik, gyakran találkozhattak korábbi úti élményekről szóló beszámolóival és recepteket tartalmazó könyveivel. “Törökök útján a Balkánon (1.)” bővebben
Karnyóné Nyíregyházáról
Még igazi kőszínház sem vala Magyarországban, s a nyelv is akkoron élé ama nagy újításának elejét, melynek tetőzetét majdan akkora poéta nagyságok fejezék be, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János, illetőleg azok a nagy prózai költők, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és a jó palóc, Mikszáth Kálmán, kikkel aztán a szépliteratúra felhatoland a húszadik századnak hajnaláig. “Karnyóné Nyíregyházáról” bővebben
Költőből prózaíró?
Egyáltalán nem biztos, hogy négy verskötet után prózaíróvá válik Borsodi L. László. A csíkszeredai illetőségű (szül. 1976) íróember, aki főállásban magyar szakos tanár, mintegy másfél évtizede publikál. A feljegyzések a földről című kötete, amely tavaly jelent meg, s mintegy három év során keletkezett, arról győzi meg az olvasót, hogy prózaversben is jelentőset képes alkotni a „korábbi” költő. “Költőből prózaíró?” bővebben