A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről

A pesti Vigadó, az MMA székháza

Fekete György belsőépítész 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Hosszú pályafutása során jelentős szakírói és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat főszerkesztője, hat környezetkultúrával foglalkozó televíziós sorozat szerkesztője és műsorvezetője. “A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről” bővebben

A képzőművészet, mint kapocs

Műtárgyként újragondolt tárgyak Vinczeffy László kertjében

Június 18. és 20. között került sor Szentegyházán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kihelyezett szekciógyűlésére. A konferenciával és filmvetítésekkel egybekötött ülés kiegészítéseként szakmai kirándulásokat szerveztek az MMA tagjainak. “A képzőművészet, mint kapocs” bővebben

Törökök útján a Balkánon (1.)

A Jakovali Hasszan dzsámi minaretje

Berecz Edgárt nem kell különösebben bemutatni a Székelyhon olvasóinak, hiszen azok közül, akik a Székelyföldön élnek sokan ismerhetik, gyakran találkozhattak korábbi úti élményekről szóló beszámolóival és recepteket tartalmazó könyveivel. “Törökök útján a Balkánon (1.)” bővebben

Karnyóné Nyíregyházáról

Pregitzer Fruzsina Karnyóné szerepében (www.moriczszinhaz.hu)

Még igazi kőszínház sem vala Magyarországban, s a nyelv is akkoron élé ama nagy újításának elejét, melynek tetőzetét majdan akkora poéta nagyságok fejezék be, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János, illetőleg azok a nagy prózai költők, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és a jó palóc, Mikszáth Kálmán, kikkel aztán a szépliteratúra felhatoland a húszadik századnak hajnaláig. “Karnyóné Nyíregyházáról” bővebben

Költőből prózaíró?

Borsodi L. László

Egyáltalán nem biztos, hogy négy verskötet után prózaíróvá válik Borsodi L. László. A csíkszeredai illetőségű (szül. 1976) íróember, aki főállásban magyar szakos tanár, mintegy másfél évtizede publikál. A feljegyzések a földről című kötete, amely tavaly jelent meg, s mintegy három év során keletkezett, arról győzi meg az olvasót, hogy prózaversben is jelentőset képes alkotni a „korábbi” költő. “Költőből prózaíró?” bővebben