Bölöni Domokos 70.

Bölöni Domokos

Bölöni Domokos (1946. augusztus 11.) romániai magyar író, majd két évtizeden keresztül Korondon tanított, ezt követően, 1990 tavaszától a marosvásárhelyi Népújság művelődési rovatát szerkesztette nyugalomba vonulásáig. Maros megyében (volt Kis-Küküllő vármegye), a közigazgatásilag Bonyha községhez tartozó, Dányán nevű faluban született. Dicsőszentmártonban járt középiskolába. 1973-ban román-magyar szakos oklevelet szerzett a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán. Korondi időszakában volt községi könyvtáros, iskolaigazgató, irodalmi kör szervezője… Nyugdíjazása óta szépíróként jóval aktívabb, mint korábban, és jut ideje értékesnek tartott, de elfelejtett életművek feldolgozására, gondozására is. “Bölöni Domokos 70.” bővebben

Székely Fesztivál másodszor

A II. Székely fesztivál logója

A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról. “Székely Fesztivál másodszor” bővebben

Túrakönyv a Bucsecsről

Az erőteljes látogatottság mellett csendes zugokat, embertő kevésbé sértett tájakat is találni (Székely Árpád felvételei)

A Bucsecs hatalmas, tömeges megjelenésű bástyaként őrködik Erdély délkeleti végvidékén, a Déli-Kárpátok és a Kárpátkanyar határán. Tekintélyt parancsoló, óriási sziklás leszakadásai és jégvájta formakincse az előbbi nagytájhoz, kőzettani szerkezete pedig az utóbbihoz sorolja. Vad alpesi látványával méltó kiegészítése a Déli-Kárpátok uralkodó, 2500 méter fölé merészkedő vonulatait bemutató túrakönyv-sorozatnak, amelynek elsődleges célja a glaciálisan átformált térszínek ismertetése. Székely Árpád túrakönyv-sorozatának negyedik kötetében a Bucsecs hegységet, Erdély délkeleti bástyáját mutatja be. “Túrakönyv a Bucsecsről” bővebben

Időszeletek, relikviák – magunk tükre

Az idei szemle plakátja

Az idei Székelyföld Napok keretében szervezték meg a 2. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét. A program ötletgazdájával és főszervezőjével, Szabó Károly filmrendező-operatőrrel beszélgettünk e fontos filmszakmai eseménysorozatot követően, hiszen minden sikeresen vagy kevésbé sikeresen lezajlott projekt után szokás egy-egy kiértékelőt tartani, s továbbgondolni a témát, hogy a jövőben hol, mikor, s milyen értelemben kell finomítani a szervezés és a bonyolítás folyamatában, hogy az eredmény még látványosabb és még hatásosabb, emlékezetesebb legyen. “Időszeletek, relikviák – magunk tükre” bővebben

Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön

Lakatos Mihály

A székelyudvarhelyiek közül sokan, miután (Magyarország felé dolgozó) területi tévéstúdiója lett a városnak, a csíkiak, miután ott magyar főkonzulátust nyitottak, kissé lekicsinylően mondták, hogy Szentgyörgyön “magyar szoba” nyílott, mert nekik csak annyi jutott. “Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön” bővebben

Kápolnaszentelés Csinódban

Eredeti építészeti megoldások, helyben fellelhető anyagokból

Még idén tavasszal említette Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, hogy civil összefogással ökuménikus kápolnát készülnek építeni. Akkor arra gondoltam, hogy ehhez a merész és nagyszerű ötlethez akár 2-3 évre is szüksége lesz. “Kápolnaszentelés Csinódban” bővebben

Én Udvarhelyhez tartozom

Bonnban - rendezés közben

Itt van a nyelvi és szellemi bölcsőm Székelyudvarhelyen – kezdte a beszélgetést Tömöry Péter –, s még akkor is, ha Kolozsváron anyakönyveztek. A sokoldalú alkotóval életútjáról, megvalósult álmairól és elképzeléseiről beszélgettünk. A több műfajban és több művészeti szakterületen is jelentőset alkotó művésszel udvarhelyi tartózkodásai alkalmával beszélgettünk. “Én Udvarhelyhez tartozom” bővebben

XXI. Székelyföldi Tánctábor

A 2015. évi tábor plakátja

Az idei lesz a huszonegyedik tánctábor, amelyet a László-házaspár és a Pipacsok Néptáncegyüttes szervez Felsősófalván. Akárcsak a korábbi években, most is lehetőség adódik a különböző vidékek táncrendjének gyakorlására, a zenészek pedig a helyenként még élő népi muzsikával ismerkedhetnek az idelátogató prímások jóvoltából. Igazi műhelymunka, kikapcsolódás és tanulás ez a lehetőség. “XXI. Székelyföldi Tánctábor” bővebben

Megnyílt a Kakasülő Galéria

A csűrkapu kitárása jelezte a galéria megnyitását

Vinczeffy László nagyot álmodott. Két évvel ezelőtt ígérte az akkori röp-kiállítás megnyitásakor, hogy a telke végében álló csűrt “átfogalmazza”, és a gazdasági épület, amely egykor állatok szállásakor, illetve takarmányraktárként szolgált, új funkciót kap a jövőben. Ez az ígéret július 28-án teljesedett be, amikor huszonhét Kárpát-medencében élő művész alkotásait tekinthette meg meg az érdeklődők népes tábora. “Megnyílt a Kakasülő Galéria” bővebben

A hagyományos székely falu esélyei a 21. században

Elhagyott ház Atyhában

Azt érezni az Európai Unióban, hogy a teljes jogú tagsági viszonyt elnyerve, nem igazán találjuk a falu helyét ebben a rendszerben. Egyértelmű, hogy a városi életmód kerül előtérbe, illetve a fogyasztási kultúra, amely feltételezi, hogy a szükséges élelmiszerek, a nyers- és alapanyagok “csak úgy” a rendelkezésünkre állnak az urbanizált környezetben, a kis-és nagyáruházkban. A falu, a vidék úgy jelenik meg az emberek tudatában, mint egy olyan hely, ahol általában rosszabb, elmaradottabb körülmények közepette élnek az emberek és – általában – az élelmiszerek termelésével foglalkoznak. “A hagyományos székely falu esélyei a 21. században” bővebben