Alázat és formai merészség

Mielőtt megvizsgálnánk miképpen szólíthatnak meg bennünket a kiállított művek, röviden kitérnék az alkotó bemutatására. Valószínűleg Sepsiszentgyörgyön már többen ismerik Berze Imrét, rövid bemutatóm azoknak szól, akik esetleg még nem találkoztak nevével, munkáival. “Alázat és formai merészség” bővebben

Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?

Marosvásárhely főtere 1990. március 20-án

Vajon hogyan látja az operatőr, a történész és az író a vásárhelyi eseményeket egy negyedszázad múltán? Huszonöt esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban, amikor még három hónap sem telt el azóta, hogy közelmúltunk történetének legsötétebb „aranykora” véget ért, ismét gyülekezni kezdtek a fellegek az erdélyi magyarság feje fölött. Alantas indulatok szabadultak el Marosvásárhelyen. Erre a történelminek nevezhető fordulópontra csak józanul, a tanulságok megjegyzésével szabad emlékezni és kell emlékeztetni. “Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?” bővebben

Mire való az erdélyi író? (2.)

Gábor Áron szobrát Kézdivásárhely főterén – Oláh Sándor (1907-1983) műve – eredetileg 1942-ben szerették volna felállítani, ám akkor ez a háborús viszonyok és egyéb tényezők miatt nem volt lehetséges. Végül 1971-ben – az akkor ideiglenesen fellazuló szocialista érában – került méltó helyére. Ez kiemelkedően fontos kulturális cselekedet volt abban az időben. Gábor Áron emléke, személyes példája, itteni szobra a székelység méltóságának és önbecsülésének egyik legfontosabb jelképe.

A KultúrHonon és az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott többi lapban is beszámoltunk arról, hogy a Balassi Intézet Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális központja, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Kulturális Központ által kiírt Gábor Áron-pályázat sikeres volt ugyan, de azért messze elmaradt a várakozásoktól. Írásunkban az intézmény vezetőjének, a pályázat ötletgazdájának meglátásait összegezzük. “Mire való az erdélyi író? (2.)” bővebben

Gábor Áron 200. – irodalmi pályázat

Gábor Áron őrnagy (1814-1849)

Gábor Áron születésének kétszázadik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdet a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgy Kulturális Központja, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A pályázatot a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja bonyolítja. “Gábor Áron 200. – irodalmi pályázat” bővebben

Siculicidium 250. – pályázat

A madéfalvi emlékmű avatása (1905)

A Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala a “madéfalvi veszedelem” 250. évfordulója alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdet. “Siculicidium 250. – pályázat” bővebben

Össztánc ősszel 5. (2. nap)


Jelenet az előadásból (Fotó: www.marosme.ro)

A Fekete Piros című előadás valóban azokat a tartalmakat hordozta, amelyekre számítottunk. A díszletnek – egy forgatható, görgőkön mozgó piros-fekete paraván – nemcsak térelválasztó funkciója volt időnként, hanem mintha idősíkokat szelt volna ketté. “Össztánc ősszel 5. (2. nap)” bővebben

A Bánk bán – kicsit másképp

A hatalom közelében - a kötelesség felelősség is ugynakkor

Megszokhattuk Bocsárdi László rendezéseiben a változatosságot és az újszerűséget, azt a kísérletezési kedvet, amellyel megközelíti és kezeli a témákat. Igyekszik a maga ízlése és kedve szerint elbánni Katona József művével.  “A Bánk bán – kicsit másképp” bővebben

Czegő (majdnem) 75!

Szoborportré - Benczédi Sándor alkotása - az eredeti a Csíki Székely Múzeumban

Czegő egyike azoknak az alkotó értelmiségieknek, akiknek az élete a szemünk láttára zajlott. Úgy élt, úgy dolgozott, hogy mindig jelen volt a látóterünkben. Sorsa kicsit a mis sorsunk is. “Vegyétek és egyétek! Ez volt a testem/ s a lelkem se repesett hiába!” – olvassuk vallomásos sorait, és csodálkozunk, hogy majd’ hetvenöt évesen mire képes. Ez az interjú több beszélgetés hozadéka, vannak benne olyan részletek, amelyek megjelentek másutt – Székelyföld, Nagyítás -, de ilyen életút-beszélgetést, ilyen hosszan és terjedelmesen csak több nekifutamodással lehet megejteni. “Czegő (majdnem) 75!” bővebben

A dolgok állása

A málnási temető

Be kell vallanom, hogy gyerekkoromban Málnás mindössze egy borvízcímkét, és az utazásaim során időnként felbukkanó helységnévtáblát jelentette számomra, hogy aztán mintegy harminc évre teljesen kikerüljön a látókörömből. Éppen ezért, amikor Kovács Attila, a helyi iskola igazgatója, felhívta a figyelmemet a most megjelent albumra (Kovács Endre: Málnás – a dolgok állása, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012.) érdeklődéssel, és azzal az izgalommal vettem kézbe a kötetet, amelyet egy ismeretlen ismerős szokott kiváltani az emberben. “A dolgok állása” bővebben

Tunning 8.

Elekes Károly

Elekes Károly gondolkodó és komoly intellektuális apparátussal operáló képzőművész. Ha végignézzük eddigi munkásságát, jól körvonalazódik az a tudatosság, amellyel életművét építi. A pálya 1971-ben kezdődik, amikor Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem előcsarnokában mutatkozott be – még diákként – a város közönségének. “Tunning 8.” bővebben