Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön

Lakatos Mihály

A székelyudvarhelyiek közül sokan, miután (Magyarország felé dolgozó) területi tévéstúdiója lett a városnak, a csíkiak, miután ott magyar főkonzulátust nyitottak, kissé lekicsinylően mondták, hogy Szentgyörgyön “magyar szoba” nyílott, mert nekik csak annyi jutott. “Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön” bővebben

Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?

Marosvásárhely főtere 1990. március 20-án

Vajon hogyan látja az operatőr, a történész és az író a vásárhelyi eseményeket egy negyedszázad múltán? Huszonöt esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban, amikor még három hónap sem telt el azóta, hogy közelmúltunk történetének legsötétebb „aranykora” véget ért, ismét gyülekezni kezdtek a fellegek az erdélyi magyarság feje fölött. Alantas indulatok szabadultak el Marosvásárhelyen. Erre a történelminek nevezhető fordulópontra csak józanul, a tanulságok megjegyzésével szabad emlékezni és kell emlékeztetni. “Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?” bővebben

Mire való az erdélyi író? (2.)

Gábor Áron szobrát Kézdivásárhely főterén – Oláh Sándor (1907-1983) műve – eredetileg 1942-ben szerették volna felállítani, ám akkor ez a háborús viszonyok és egyéb tényezők miatt nem volt lehetséges. Végül 1971-ben – az akkor ideiglenesen fellazuló szocialista érában – került méltó helyére. Ez kiemelkedően fontos kulturális cselekedet volt abban az időben. Gábor Áron emléke, személyes példája, itteni szobra a székelység méltóságának és önbecsülésének egyik legfontosabb jelképe.

A KultúrHonon és az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott többi lapban is beszámoltunk arról, hogy a Balassi Intézet Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális központja, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Kulturális Központ által kiírt Gábor Áron-pályázat sikeres volt ugyan, de azért messze elmaradt a várakozásoktól. Írásunkban az intézmény vezetőjének, a pályázat ötletgazdájának meglátásait összegezzük. “Mire való az erdélyi író? (2.)” bővebben

Hamvas románul

A román nyelvű Hamvas-kötet borítója

A 2014. évi bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a sorban a kilencedik Bookfest-en – amelyet május 28. és június 1. között tartottak – került sor a Balassi Intézet bukaresti és sepsiszentgyörgyi intézetei szervezésében, a Donau Lounge Standon, Hamvas Béla A bor filozófiája című művének román nyelvű “ősbemutatójára”. Ennek aműnek a fordítója dr. Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. “Hamvas románul” bővebben

Féljünk-e a kannibáloktól?

Lóránt Attila - majommal

Igazán szép és kerek történet, amikor valaki már gyerekkorában elhatározza, hogy „mi lesz, ha nagy lesz”, s aztán irigylésre méltó kitartással kapaszkodva szikláról-bércre, felér pályája csúcsára… E tekintetben Lóránt Attila fotográfus története rendhagyó történet. Nem készült már gyerekkorában fotósnak, sőt: egy ideig „nagykorában” sem, pályája ilyetén alakulásába a véletlen szólt bele. Reklámfilm-rendezőként 2002-ben Dél-Afrikában készített egy reklámfilmet, és megtetszett neki a vörös kontinens. Olyannyira, hogy néhány hónap múlva visszatért Kelet-Afrikába. Egy reggel az Indiai óceán partján kószált, amikor arra lett figyelmes, hogy az ott lévő halászok égetnek valamit. Amikor közelebb ment, akkor látta, hogy lángoló autógumikkal égetik le a csónakjaikra tapadt fúrócsigákat. Annyira megdöbbentette a látvány, hogy készített egy fotót. Ez volt az első fotója. Innen indult a pályája, amely végül a National Geographic Társaság karjaiba röpítette. “Féljünk-e a kannibáloktól?” bővebben

Gábor Áron 200. – irodalmi pályázat

Gábor Áron őrnagy (1814-1849)

Gábor Áron születésének kétszázadik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdet a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgy Kulturális Központja, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A pályázatot a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja bonyolítja. “Gábor Áron 200. – irodalmi pályázat” bővebben

Döntött a Siculicidium 250. című pályázat zsűrije

Madéfalva község önkormányzata a 2014-es esztendőt emlékévvé nyilvánította

A 2013. október 8-án a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala által közösen meghirdetett Siculicidium 250. című pályázat ügyében a bírálóbizottság 2014. január 11-én összeült és a 47 műalkotást elemezve meghozta döntését. A beküldött munkák közül 32 alkotás a klasszikus pályázati kategóriához, 15 pedig a kortárs médiumok területén létrehozott művek csoportjához volt sorolható. “Döntött a Siculicidium 250. című pályázat zsűrije” bővebben

Siculicidium 250. – pályázat

A madéfalvi emlékmű avatása (1905)

A Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala a “madéfalvi veszedelem” 250. évfordulója alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdet. “Siculicidium 250. – pályázat” bővebben

Mikor született a legnagyobb székely?

Orbán Balázs ismeretlen fotója (Molnár Attila gyűjteményéből)

A lengyelfalvi római katolikus plébánia anyakönyvéből egyértelműen kiderül, hogy 1829. február 3-án látta meg a napvilágot, Balázs napján. Székely András plébános keresztelte meg február 9-én. „Az újszülött neve: Illustrissimus Blasius, Baro, Orbán, Johannes, Paulus. Szülei (parentes): Illustrissimus  D. Baro Joannes Orbán et Illustr.  D. Eugenia Knecht, vero nomine Foresti. – Keresztszülők: Illustrissimus Dominus Comes Jóannes Haller et Magnifica D. Anna, Ugron, – helyettesíti (substitutus patrinus): Mag. D. Bölcskövi, capitanus.” – olvassuk a Bányai János által szerkesztett Székelység, 1940. évi 3-5. számának 19. oldalán. “Mikor született a legnagyobb székely?” bővebben

A dolgok állása

A málnási temető

Be kell vallanom, hogy gyerekkoromban Málnás mindössze egy borvízcímkét, és az utazásaim során időnként felbukkanó helységnévtáblát jelentette számomra, hogy aztán mintegy harminc évre teljesen kikerüljön a látókörömből. Éppen ezért, amikor Kovács Attila, a helyi iskola igazgatója, felhívta a figyelmemet a most megjelent albumra (Kovács Endre: Málnás – a dolgok állása, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012.) érdeklődéssel, és azzal az izgalommal vettem kézbe a kötetet, amelyet egy ismeretlen ismerős szokott kiváltani az emberben. “A dolgok állása” bővebben