Ez a fotóalbum harmadik a sorban, melyet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából. A kiadvány összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. “Orbán Balázs szemével 2010–2013” bővebben
Kategória: Néprajz
In memoriam Kovács Piroska
Az idős korában, de mégis tragikusnak mondható hirtelenséggel elhunyt Kovács Piroska tanárnőre életútjának rövid felidézésével emlékezünk. Bízunk benne, hogy az általa kezdeményezett – a község határát jóval túllépő – programjainak lesz folytatása, s reméljük azt is, hogy az általa Máréfalván megőrzött és létrehozott értékeknek gazdája, az általa gyújtott szikrának továbbvivője lesz a Kőlik alatti faluban. “In memoriam Kovács Piroska” bővebben
Könyves hagyományt újítanak fel a Szent István Napokon
Augusztus 20-21-én, Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata támogatásával tartják a III. Székelyföldi Könyvnapokat. Lelkes irodalomkedvelők ezt a programot négy évvel ezelőtt indították útjára az Udvarhelyi Híradó székhelyén. “Könyves hagyományt újítanak fel a Szent István Napokon” bővebben
Péter és Pál napja – az aratás kezdete
A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és ilyenkor kezdődik az aratás. A teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni. Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. “Péter és Pál napja – az aratás kezdete” bővebben
Székely Fesztivál másodszor
A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról. “Székely Fesztivál másodszor” bővebben
Kápolnaszentelés Csinódban
Még idén tavasszal említette Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, hogy civil összefogással ökuménikus kápolnát készülnek építeni. Akkor arra gondoltam, hogy ehhez a merész és nagyszerű ötlethez akár 2-3 évre is szüksége lesz. “Kápolnaszentelés Csinódban” bővebben
Konferencia Énlakán – ötödször
Idén a székelyföldi népzene és a néptánc tematikái köré szerveződik az Énlakán tartott konferenciasorozat. A falu és a Székelyföld iránt elkötelezettséget érző értelmiségiek egy csoportja évtizede hív össze kétévente a népi építészetéről és műemléktemplomáról híres faluba akadémiai színvonalú tanácskozásokat, amelynek előadásai minden egyes alkalommal túlmutatnak a település vagy a község határain. “Konferencia Énlakán – ötödször” bővebben
XXI. Székelyföldi Tánctábor
Az idei lesz a huszonegyedik tánctábor, amelyet a László-házaspár és a Pipacsok Néptáncegyüttes szervez Felsősófalván. Akárcsak a korábbi években, most is lehetőség adódik a különböző vidékek táncrendjének gyakorlására, a zenészek pedig a helyenként még élő népi muzsikával ismerkedhetnek az idelátogató prímások jóvoltából. Igazi műhelymunka, kikapcsolódás és tanulás ez a lehetőség. “XXI. Székelyföldi Tánctábor” bővebben
A hagyományos székely falu esélyei a 21. században
Azt érezni az Európai Unióban, hogy a teljes jogú tagsági viszonyt elnyerve, nem igazán találjuk a falu helyét ebben a rendszerben. Egyértelmű, hogy a városi életmód kerül előtérbe, illetve a fogyasztási kultúra, amely feltételezi, hogy a szükséges élelmiszerek, a nyers- és alapanyagok “csak úgy” a rendelkezésünkre állnak az urbanizált környezetben, a kis-és nagyáruházkban. A falu, a vidék úgy jelenik meg az emberek tudatában, mint egy olyan hely, ahol általában rosszabb, elmaradottabb körülmények közepette élnek az emberek és – általában – az élelmiszerek termelésével foglalkoznak. “A hagyományos székely falu esélyei a 21. században” bővebben
Két székely – dokumentumfilm
Látszólag homlokegyenest ellenkező irányba indul el a két székely ember (jellemző módon mindketten a „káoszelmélettől”), s teremtenek mindketten egy-egy olyan világot, amelyre érdemes odafigyelni. Egyikük, igazi posztmodern felfedező módjára, a tudomány számára szűz területeket tár fel – az egész emberiség hasznára és épülésére, a másik a hagyományt építi át a múltból a jövőbe –, hogy példát és utat mutasson kiútkereséssel bajlódó szűkebb közössége számára. “Két székely – dokumentumfilm” bővebben