Orbán Balázs szemével 2010–2013

Ez a fotóalbum harmadik a sorban, melyet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából. A kiadvány összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. “Orbán Balázs szemével 2010–2013” bővebben

In memoriam Kovács Piroska

Kovács Piroska tanárnő (Fotó: erdely.ma)

Az idős korában, de mégis tragikusnak mondható hirtelenséggel elhunyt Kovács Piroska tanárnőre életútjának rövid felidézésével emlékezünk. Bízunk benne, hogy az általa kezdeményezett – a község határát jóval túllépő – programjainak lesz folytatása, s reméljük azt is, hogy az általa Máréfalván megőrzött és létrehozott értékeknek gazdája, az általa gyújtott szikrának továbbvivője lesz a Kőlik alatti faluban. “In memoriam Kovács Piroska” bővebben

Könyves hagyományt újítanak fel a Szent István Napokon

Archív felvétel a 2014-es Könyvnapokról (Simó Márton felvételei)

Augusztus 20-21-én, Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata támogatásával tartják a III. Székelyföldi Könyvnapokat. Lelkes irodalomkedvelők ezt a programot négy évvel ezelőtt indították útjára az Udvarhelyi Híradó székhelyén.  “Könyves hagyományt újítanak fel a Szent István Napokon” bővebben

Péter és Pál napja – az aratás kezdete

A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és  ilyenkor kezdődik az aratás. A  teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.  Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. “Péter és Pál napja – az aratás kezdete” bővebben

Székely Fesztivál másodszor

A II. Székely fesztivál logója

A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról. “Székely Fesztivál másodszor” bővebben

Kápolnaszentelés Csinódban

Eredeti építészeti megoldások, helyben fellelhető anyagokból

Még idén tavasszal említette Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, hogy civil összefogással ökuménikus kápolnát készülnek építeni. Akkor arra gondoltam, hogy ehhez a merész és nagyszerű ötlethez akár 2-3 évre is szüksége lesz. “Kápolnaszentelés Csinódban” bővebben

Konferencia Énlakán – ötödször

Képtábla az énlaki unitárius műemléktemplom kazettás mennyezetéről

Idén a székelyföldi népzene és a néptánc tematikái köré szerveződik az Énlakán tartott konferenciasorozat. A falu és a Székelyföld iránt elkötelezettséget érző értelmiségiek egy csoportja évtizede hív össze kétévente a népi építészetéről és műemléktemplomáról híres faluba akadémiai színvonalú tanácskozásokat, amelynek előadásai minden egyes alkalommal túlmutatnak a település vagy a község határain. “Konferencia Énlakán – ötödször” bővebben

XXI. Székelyföldi Tánctábor

A 2015. évi tábor plakátja

Az idei lesz a huszonegyedik tánctábor, amelyet a László-házaspár és a Pipacsok Néptáncegyüttes szervez Felsősófalván. Akárcsak a korábbi években, most is lehetőség adódik a különböző vidékek táncrendjének gyakorlására, a zenészek pedig a helyenként még élő népi muzsikával ismerkedhetnek az idelátogató prímások jóvoltából. Igazi műhelymunka, kikapcsolódás és tanulás ez a lehetőség. “XXI. Székelyföldi Tánctábor” bővebben

A hagyományos székely falu esélyei a 21. században

Elhagyott ház Atyhában

Azt érezni az Európai Unióban, hogy a teljes jogú tagsági viszonyt elnyerve, nem igazán találjuk a falu helyét ebben a rendszerben. Egyértelmű, hogy a városi életmód kerül előtérbe, illetve a fogyasztási kultúra, amely feltételezi, hogy a szükséges élelmiszerek, a nyers- és alapanyagok “csak úgy” a rendelkezésünkre állnak az urbanizált környezetben, a kis-és nagyáruházkban. A falu, a vidék úgy jelenik meg az emberek tudatában, mint egy olyan hely, ahol általában rosszabb, elmaradottabb körülmények közepette élnek az emberek és – általában – az élelmiszerek termelésével foglalkoznak. “A hagyományos székely falu esélyei a 21. században” bővebben

Két székely – dokumentumfilm

Marossy Géza és Lukács Csaba filmje 2014-ben készült. Két székellyel, Amerikában és Erdélyben

Látszólag homlokegyenest ellenkező irányba indul el a két székely ember (jellemző módon mindketten a „káoszelmélettől”), s teremtenek mindketten egy-egy olyan világot, amelyre érdemes odafigyelni. Egyikük, igazi posztmodern felfedező módjára, a tudomány számára szűz területeket tár fel – az egész emberiség hasznára és épülésére, a másik a hagyományt építi át a múltból a jövőbe –, hogy példát és utat mutasson kiútkereséssel bajlódó szűkebb közössége számára. “Két székely – dokumentumfilm” bővebben