Egymás szemében


Elsa Zylberstein és Kristin Scott Thomas

Humán értelmiségiek egy csoportja, egyetemi tanárok, művészek, írók ülik körül az asztalt. Egyikük elcsodálkozik, hogy a társaságba újonnan becsöppenő, törékeny, érzékeny arcú hölgyet miért nem ismeri és kertelés nélkül rákérdez: hol bujkált az elmúlt években? A válasz nem marad el, de aligha az, amire a kérdező számíthat: 15 évig börtönben ültem gyilkosságért. “Egymás szemében” bővebben

A bűvész és mutatványa

Scarlett Johansson és Hugh Jackman

Nem Micimackó egykedvű barátjáról forgatta filmjét a lassan ötven éve a pályán levő Woody Allen, a Füles név ugyanis itt nem valamiféle hosszúra nyúlt zajfogóval rendelkező négylábúra utal, hanem egy jókor, jó helyen kapott információra. “A bűvész és mutatványa” bővebben

Idegen a bőrben

Antonio Banderas és Elena Anaya

Pedro Almodóvar és Antonio Banderas ismét egymásra talált. Hosszú volt az út a kezdet, A szenvedélyek labirintusa (1982) és az A vágy törvénye óta (1987), amely két film annak idején a világhírnevet közvetlenül megelőzte és előlegezte. Időközben kiderült, hogy a spanyol színész a tengerentúlon is képes jelentőset alkotni, és gyakorlatilag mindenféle szerepben hitelesen tud játszani. “Idegen a bőrben” bővebben

Ketrecben

Csík zenekar

Egyáltalán nem okozott csalódást a Csík zenekar Székelyudvarhelyen. Már a koncert bevezetőjében megtalálta azt a hangot és a hanghordozást, amellyel közelebb tudott férkőzni a helyi közönséghez. Ahogy mondani szokás: valósággal vibrált a levegő a színpadon, s a taps is kijárt minden egyes tartalmi egység után. És nem akármilyen taps volt, igazi, erős, vasból való, szívet melengető, biztató. A fíling jele. “Ketrecben” bővebben

Múzsa és modell

Zsögödi Nagy Imre, a honvéd

Az utóbbi két évtizedben több tanulmánykötet és katalógus foglalkozott Zsögödi Nagy Imre életével és munkásságával, az általa Csíkszereda városának adományozott telken még életében felépült az alkotásai jelentős részét őrző galéria, amelyet időközben szakszerűen felújítottak és ma is az eredeti cél szellemében működtetnek. “Múzsa és modell” bővebben

Ki van a kútban?

Matei Vișniec

Vișniec-darabot játszani divat. Mert az. Ez az állítás azonban csak részben igaz. Inkább mondjuk úgy, hogy azért érdemes játszani, mert hálás. Nem annyira a közönség, hanem inkább a színészek számára. Sok rejtőzködő apróság van a szövegben, a pillanat által teremtett – alig-alig felsejlő – szituációban, amelyet mindenképp ki kell aknázni és hasznosítani. “Ki van a kútban?” bővebben

Pannon Flinstone

Finito a Csíki Játékszín előadásában

Úgy tűnik, hogy ezt a darabot sikeresen adaptálta a Csíki Játékszín. Eleinte azért tűnt egy kicsit idegennek a Hargita lábánál a történet, mert olyan sajátos nyomorúság volt benne, ami a Magyar magyar vidékre jellemző. Ezt az „apróságot” sikerült áthidalniuk most Victor Ioan Frunză rendezésében. “Pannon Flinstone” bővebben

Végy egy kilátástalan helyzetben levő családot

Szász Enikő és Dukász Péter

Spiró, az Spiró. Bármit mondhatnak az emberek, hogy ilyen, hogy olyan, de az biztos, hogy regényben, novellában és színműben is állja a helyét. Kiváló szerzőhöz méltó színház kell. Előfordult már azonban, hogy az elsőrendű darabot is megbuktatták, Shakespeare-t a leggyakrabban: oly nagy népszerűség mellett és párszáz év alatt minden megesett őkelmével. “Végy egy kilátástalan helyzetben levő családot” bővebben

A költőivé fényezett valóság Herta Müllernél

Herta Müller

Az írónő harmadik magyarra fordított kötetét olvashatjuk a roppant következetes és céltudatos kiadó jóvoltából. Úgy látszik, még tart a Herta Müller körül a Nobel-díj ürügyén az egészséges fellángolás, s mintha sikerülne véglegesen be- és visszaépülnie abba a környezetbe, ahonnan indult, s ahonnan majd’ minden témája való. “A költőivé fényezett valóság Herta Müllernél” bővebben

Mindennapok válsághelyzeteiről

Krízis, avagy Még egy szerelmi történet (Crize, sau Încă o poveste de dragoste)
Az udvarhelyi drámafesztiválon a temesvári Mihai Eminescu Nemzeti Színház szombaton jól pergő, csattanó párbeszédű darabot mutatott be. A kortárs brassói szerző, Mihai Ignat Krízis, avagy Még egy szerelmi történet (Crize, sau Încă o poveste de dragoste) című munkáját egyszerű, de ötletes megoldásokkal érdekessé tett díszlettel két szereplő, Roberta Popa Ionescu és Călin Ionescu adta elő. “Mindennapok válsághelyzeteiről” bővebben