Törökök útján a Balkánon (17.)

A régi képeslapon a Lim folyón átívelő híd - ez a felvétel a k. und k. időkben készülhetett, amikor Tömörkény itt katonáskodott

Zuhogó esőben érkeztem meg a városba. A muszlim fiú elvitt egészen a múzeum épületéig, de az éppen zárva volt. A város nagyon megváltozott, amióta nem jártam ott, modern és új lett, tele ízléstelen betonépülettel. “Törökök útján a Balkánon (17.)” bővebben

Panna versek – három az egyben

Nagyálmos Ildikó: Panna második könyve. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013

Minden gyakorló szülőnek megfordul a fejében, hogy feljegyezze gyermekéhez kapcsolódó élményeit. Sokan naplót vezetnek, hogy a kérlelhetetlenül múló időben majd felidézhessenek egy-egy korábbi emlékezetes pillanatot. Az igazán „komoly” és kreativitással megáldott szülők pedig úgy gondolkodnak, hogy a gyermekhez kapcsolódó, a gyermekkel közös emlékeket megoszthassák másokkal. “Panna versek – három az egyben” bővebben

Nem hamisítvány a Csíki székely krónika?


A hunok nagy királya, Attila (406 k. - 455) halála után országa szétesik ugyan, de népének egy része, a székelyek ősei Dacia Alpestrisben - a mai Moldva és Havasalföld területén - telepednek meg, ahonnan majd Árpádék "elébe menvén" 890 körül kötnek szövetséget a visszatérő magyarokkal (A portré Somogyi Győző alkotása)

Sántha Attila szerint a Csíki székely krónika tényleg 1533-ban született, mint ahogyan írója is állítja, és a székelyek történetét követi Attila birodalmának felbomlásától 1500-ig. Attilától a magyarok megjelenéséig csupán a székely rabanbánok (világi és egyházi vezetők) névsorát nyújtja, ennek első fele görög, második fele latin betűs. “Nem hamisítvány a Csíki székely krónika?” bővebben

Vitézségünk ezer éve

Az eredeti Vasszékely-szobrot 1917. december 15-én avatták - a világháború negyedik évében még jutott idő, figyelem és energia az elesettek emlékezetének ápolására

Érdekes és érdekfeszítő könyv jelent meg a közelmúltban a hadviselő székelyekről a Kárpátia Stúdió kiadásában Budapesten. Babucs Zoltán (1974) hadtörténész-muzeológusnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársának a szakterülete ugyan „mindössze” a második világháborús Magyar Királyi Honvédség történetének kutatása, de magánszorgalomból szívesen foglalkozik a jászkunok és a székelyek katonáskodásával is, hiszen mindkét történelmi régió iránt erősek a családi kötődések.  “Vitézségünk ezer éve” bővebben

Az írás fikció – játék és valóság

A kötet borítója

Molnár Vilmos idestova három évtizede van a pályán. Civilben a Székelyföld szerkesztője. Főfoglalkozását tekintve: író. Vagy fordítva? Ez idáig öt prózakötete látott napvilágot. A múlt évben megjelent, Az ördög megint Csíkban az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) prózadíját nyerte el novemberben. A szerzővel a kötet kapcsán, s annak apropóján beszélgettünk, hogy a kötetbemutatót tartott a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyag tárában. “Az írás fikció – játék és valóság” bővebben

Törökök útján a Balkánon (16.)

Novi Pazar látképe a hegytetőről

Betértem egy medresze üzletébe, alkohol nélküli helal-parfümöt vásárolni. Aztán visszamentem a sétálóutcába, ahol egy Korán-árus török kávéval és borovnica szörppel vendégelt meg. Ez a borovnica szerintem áfonya vagy ahhoz nagyon hasonlító bogyó lehet. “Törökök útján a Balkánon (16.)” bővebben