Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán

2011-ben még ilyen állapotban volt a ház
2011-ben még így nézett ki a ház

A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) az utóbbi két esztendőben új lendülettel látott hozzá az értékmentéshez és az értékteremtéshez: megszerezte Tamási Áron Ágnes nevű húgának házának tulajdoni többségét és kezdeményezte az ingatlan rendbetételét. Hadnagy Jolán és társai fáradtságot nem ismerve azon dolgoznak, hogy a megújuló ingatlan egyfajta oktatási, művelődési és turisztikai központként segítse a község hírnevének gyarapítását. Tamási Áron nem akármilyen példakép, a mai ember is büszkén emlékszik, emelkedett lélekkel néz fel rá, és amikor a régi idők emlékét idézi, folyton arra gondol, hogy az egykorit miként lehet úgy átmenteni a jelenbe, hogy az majd a jövőnek is tartós szövete legyen.

A kilencvenes évek elején élénkült meg az egyesületi élet a községben, feltámasztották azt a kezdeményezést, amely a Szervátiuszék által faragott síremlék készítése idején – amikor a szobrászok hetekig a faluban éltek és sorkoszton étkeztek a családoknál –, 1971-72-ben fogalmazódott meg, mégpedig az, hogy működnie kell helyben egy Tamási Áron nevét viselő egyesületnek, amely egyrészt arra hivatott, hogy az író szellemiségét, életművét ápolja, másrészt pedig kezdeményezője, mozgatója legyen olyan programoknak, amelyek bevonják a helyieket a közösségi munkába, s ugyanakkor hírét is öregbítik Farkaslakának a változó időben. Köztudott, hogy a múlt rendszerben civil szervezetek nem működhettek hivatalosan, mindent a kommunista párt szervei irányítottak és felügyeltek.

Érdemi munka a TÁME keretein belül csak 1990 után kezdődött. A korábbi elnökök Gergely László és Hadnagy Géza, illetve segítőik – köztük a fiatalon elhunyt Czigány Zoltán (1965-2011) költő-filmrendező , televíziós szerkesztő – nagyon komolyan hozzáláttak a szervezéshez.

Czigány Zoltán a farkaslakiak és a Tamási-kultusz elkötelezett híve volt

Pályázatokat írtak, programokat szerveztek, ismert embereket hívtak a községbe. Megállapodtak a Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) kolozsvári vezetőivel, hogy létrehoznak egy oktatóközpontot, amelyet az író Ágnes nevű húgának házában szerettek volna berendezni. A ház akkor már üresen állott – időközben a csűrt is lebontották róla az örökösök –, de ki tudtak egyezni Tamási Áron testvérei gyermekeivel a vásárt illetően. Nagyobb értékhányaddal akkor az EMKE rendelkezett, kisebb tulajdonrésze az egyesületnek volt.

http://youtu.be/_aEwtdFqtEs

http://youtu.be/h73nMSCRclk

Majdhogynem megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag – körülbelül tíz évnyi látványos működés után – megtorpant a egyesülethez kapcsolódó közösségi munka, ehhez talán az is hozzájárulhatott, hogy az az egy-két meghatározó tisztségviselő kevesebb szabadidővel rendelkezett akkortájt, s a kezdeti fellángolás lankadni kezdett. A pályázataik sem voltak sikeresek. A politikai község sem állt az ügy mellé úgy, ahogyan az elvárható lett volna. Mintegy négy-öt esztendővel ezelőtt vált olyanná a helyzet, hiszen közben a község vezetősége – úgy a tanács, mint a polgármester is – megújult, változtak a körülmények, így ismét terítékre került az ingatlanügy. Megegyeztek abban, hogy az EMKE lemond a maga tulajdonrészéről, mert távolról nem tud érdemben részt venni a konkrét munkában, így az egyesület nagyobb hányadot vehetett át, 51%-ot, míg a községi tanács 49%-ot.

Tamási Áron (a felvétel 1926 táján készült)

Az író azért szeretett Ágnes nevű húgánál tartózkodni, mert ott nem volt gyermek, csend volt, hely volt, s a “szilaj sógorral” is talált a szó. Itt sokkal jobban pihenhetett, dolgozhatott, mint a szülői háznál, ahol a nagyanyja is élt, sokáig együtt az író édesanyjával, illetve öccsével, Tamás Gáspárral és annak családjával.

„… szűk volt a hely a szülői házban. Mindössze három szoba van itt: az egyikben Gáspár lakik a feleségével és két gyermekével. A másikban édesanyám s nagyanyám a harmadikban. Miért nyomorítanám meg tehát akármelyiket is, amikor Ágnesnél kettőnket két szoba vár!”

(Tamási Áron: Szülőföldem)

Tamási a Filmhíradó felvételein:

watch.php?id=3321

watch.php?id=5087

Hadnagy Jolán pedagógus, az egyesület mostani elnöke szerint ennek a háznak irodalmi „értéke”, „híre” és „nyoma” van, hiszen az író barátai – köztük Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula és mások – gyakran megfordultak itt a kapun belül, úgyhogy valósággal kínálkozik a lehetőség, hogy egy művelődési központot, alkotóházat, ifjúsági tábort hozzanak létre. Nem egy árva intézményt, amelyet időnként kinyitnak, hanem egy igazi élő, lüktető centrumot. A beszélgetés során nagyon hamar kiderült, hogy sikerült bevonni a pedagógusokat, tanárokat, tanítókat egyaránt a munkába, jó az együttműködés a plébánossal és a község vezetésével is. Magánemberként készpénzt adományozott Ugrin Aranka, a magyarországi Tamási Áron Alapítvány elnöke, Bazilidesz Alíz, az író életben lévő felesége és a farkaslaki születésű Jakab Gábor szentszéki tanácsos, pápai káplán. A közbirtokosság kezdetben nem támogatta ugyan az egyesület munkáját, de amikor sikerült eloszlatni azt a félreértést, hogy a Hargita Megyei Tanács jelentős összeggel támogatta a Tamási Áron Művelődési Egyletet, ők is mozdultak.

Hadnagy Joli, az egyesület elnöke

A megye valóban adott pénzt a községnek, de azt a szülőház felújítására szánta – fel is újították, zsindellyel újra is födték – de abból semmit sem lehetett erre az ingatlanra költeni. Az egyesület faanyagot vásárolt kicseréltette a gerendákat és szarvazatot, megerősítették az alapot. A kerítés felújításához, a tornáchoz és a padlózathoz szükséges fenyőt immár a közbirtokosság adja az egyesületnek.

Gergely László - Laca, a korábbi elnök most kalákázik

Farkaslaka polgármestere, Albert Mátyás mondta, amikor megjelent a kalákázók között és szóba elegyedtünk, hogy az alap a legfontosabb és a tető. A cserepet a meglévőből válogatták, a javát, de a nagyobb rész a plébánia adománya. Nemrég újrafödték a templomot, s az ott feleslegessé vált régi, de ide illő cseréppel fedték most újra a házat. A múlt ősz folyamán komolyan megerősítették a fundamentumot.

A ház pincéjében egy gyűléstermet alakítanak ki a későbbiekben. A kémény már elkészült, ahhoz egy lábon álló régi típusú cserepest csatlakoztatnának, olyan fűtőalkalmatosságot, amilyen az író gyermekkorában általában még minden háznál szolgálatban volt. Körben, a négy fal mentén foszniból beépített pad készül, arra ülnek majd a gyűlésezők – de akár kisebb társasági eseményeket, felolvasást, közös zenehallgatást is meg lehet szervezni ebben a helyiségben. A ház egyik szobájába visszakerül az eredeti bútorzat, a másikban akár írók számára is teremtenének alkotóhelyet, nyugodt körülményeket, hogy „íródhassanak” még Farkaslakán a Tamási Áron szelleméhez méltó munkák.

Rálátás a ház bütüjére a csűr helyéről

Éppen az egykori csűr helyén álltunk, s beszélgettünk a falu elöljárójával, aki a következő időszakra egy multifunkcionális épület– mondjuk úgy, hogy „kultúrpajta” – létrehozását tervezi az egyesülettel közösen. „Nem szabad hozzányúlni a régi házhoz – folytatta Albert Mátyás –, de ide nyugodtan építhetünk egy csűrt, kívülről egy olyant, amilyen a régi volt, s abban kialakítunk egy nagyobb közösségi helyiséget, irodákat, könyvtárat, fürdőszobákat és hálóhelyeket rendezhetünk be. Tehát nemcsak a kulturális vérkeringésbe, hanem a faluturizmusba, a népfőiskolai képzésbe is be tudjuk majd kapcsolni ezt a helyet.”

Akár megkétszereződhet a Tamási-turizmus vonzereje. Új színekkel gazdagodhat a község élete.

Aztán elállt az eső...

A beszélgetés ideje alatt a szemerkélő esőben beszélgettünk, míg az egyesület önkéntesei adogatták felazon a cserepet, s meggyőződhettünk arról, hogy a cserép is, de Farkaslaka művelődési élete ugyancsak jó kezekben van. Legalább két hete volt annak, hogy erre a munkálatra készülődtek, de a változékony tavaszi idő nem engedte, mígnem azt mondták, hogy minden megvan, nem érdemes halogatni, ha vénasszonyok potyognak is az égből: április 24-ére kalákát hirdetnek és felrakják a cserepet.

Bizakodó az elnök-asszony, a polgármester is, de az optimizmus mellé munkakedv és ötletgazdagság társul. Hangfelvételeket készíttettek a közelmúltban a községben működő kórusokkal, fiatal és idősebb szólóénekesekkel, feltámasztották az éneklési kedvet, és ebből egy anyagból CD-t készülnek kiadni. Júniusban egy Tamási-estet szerveznek, amelyen az író műveiből adnak elő és olvasnak fel, s ezt a rendezvényt egy jótékonysági ebéddel kötik össze, amelyre várják a helyiek mellett azokat is, akik szeretik Farkaslakát és az ő nagy íróját. Mecénás hajlamú emberek kerestetnek. Tamási Áron rajongói pedig sokan vannak. Ősszel majd nem a Szenes Napok keretében, hanem külön, napján, szeptember 20-án emlékeznek meg az író születésének 115. évfordulójáról.

... délutánra zöld ág s virág került a tetőre

Epilógus

A Tamási Áron Művelődési Egyesület elnök-asszonya mesélte: “Amikor délután, a napsütésben – mert mindig győz a fény a ború fölött! – a födés végeztével a munkában elfáradtak lejöttek az udvarra megpihenni, a házba egy galamb repült be. A galamb lélek. Talán ennek a háznak a lelke volt, és – Istennek hála! – a lelke lesz.”

Úgy legyen!

Simó Márton

(A felvételek egy részét a TÁME bocsátotta rendelkezésünkre, illetve többet a cikk írója készített. Ezek mellett a Székelyhon fotósa, Veres Nándor külön fotógalériája is megtekinthető portálunkon.)

Ábel a rengetegben (1994, 101′, játékfilm, r. Mihályfi Sándor):

KKmc9ZF_lkU

“Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Az Újszínház sajtófőnökeként a minap a következő felhívást tettem közzé azon alkalomból, hogy bemutattuk az Ábel című trilógiából készült zenés játékunkat.
    Kérem, segítsenek abban, hogy a fogadásunk megvalósulhasson.
    Tisztelettel:
    Mészáros Sándor
    sajtófőnök (Újszínház)
    30-921-6376)
    sajto@ujszinhaz.hu
    És a felhívás szövege:
    Kedves erdélyi és/vagy Erdély-közeli Barátaink!
    Segítsetek megosztani az Újszínház bemutatójának hírét, hogy még Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába is eljussanak Ábel újabb sikeréről a tudósítások.
    Az első öt farkaslakai lájkoló ingyen nézheti meg a darabot, s tiszteletükre az Újszínház kulisszajárással egybekötött fogadást tart.
    Nos, hol vannak a farkaslakaiak??? 🙂 🙂
    Ugye tudjátok, hogy Ábel egyik partnere, a gyönyörű Koncz Andrea székelyudvarhelyi születésű, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte színi tanulmányait

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.