Mire való az erdélyi író? (1.)

Gábor Áron (1814-1849)

Pár nappal ezelőtt, tulajdonképpen a Gábor Áron születésének 200. évfordulójára kiírt irodalmi pályázat eredményhirdetésekor nyilvánosságra hozott információk verték ki nálam a biztosítékot. Úgyhogy képtelen vagyok szó nélkül hagyni a jelenséget. Előtte meg Marosvécsen csodálkoztam rá mai írói társadalmunk gyarló voltára. Nagyobb lélegzetvétel szükségeltetik, hogy megfogalmazhassam az észrevételeimet. “Mire való az erdélyi író? (1.)” bővebben

Ötven lóerős pálinka

Ötven lóerős pálinka

Nem kell különösebben bemutatni Udvarhelyszéken P. Buzogány Árpádot. Művelődésszervezőként, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársaként a kulturális élet legkülönbözőbb területein bukkan fel. Szépíróként, költőként, újságíró-riporterként ismerik. “Ötven lóerős pálinka” bővebben

Törökök útján a Balkánon (31.)

A várban szórakoztató és kulturális központ van, amely inkább vigalmi negyedként funkál, éjszaka a dorbézolás céljait szolgálja

Egyszer már jártam ebben a városban, a biciklim itt omlott össze egy csúnya, esős téli napon. Akkor nem volt lehetőségem végigbogarászni a látnivalókat, most azonban bepótoltam. “Törökök útján a Balkánon (31.)” bővebben

Felcsillantani a reményt

Sebestyén Péter plébános, egyházi író

Beszélgetés Sebestyén Péter egyházi íróval, a marosvásárhelyi Ady-negyed Szent Imre templomának plébánosával, abból az alkalomból, hogy november 13-án, 18 órától kezdődően találkozik olvasóival a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyag-tárában. “Felcsillantani a reményt” bővebben

Törökök útján a Balkánon (30.)

Nagy terek, grandiózus építkezések

Az utóbbi másfél évben nagy változások történtek. Megalomániás építkezés vette kezdetét, görög-rómainak látszó szobrok, óriási paloták, hidak, terek nőttek ki a semmiből. Giccses kőoroszlánokat, aránytalan lovasszobrokat látni mindenfelé. Pfúj!  “Törökök útján a Balkánon (30.)” bővebben

Van-e élet kastély nélkül Szárhegyen?

A szárhegyi Lázár-kastély. A tanácsterem és a tetőtéri galéria az 1980-as években lezajlott felújításkor nyerte el mai alakját. A külső jórészt változatlan, a reneszánsz stílusjegyeket őrzi. Kicserélték a teljes tetőszerkezetet és új cseréppel fedték ezt az épületet. A belső tereket az itt zajló képzőművészeti alkotómunkának rendelték alá. A Tanácsterem kiválóan alkalmas közösségi rendezvényekre, a fenti galéria pedig híresen jó kiállítóhelyként él a köztudatban (A szerző felvétele.)

A közelmúltban előadást tartott Túros Eszter művészettörténész és Czimbalmos Attila képzőművész a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója a Haáz Rezső Múzeum Képtárában. A művésztelep négy évtizedes történetéről beszéltek, az ott létrejött gyűjteményről, illetve a tervekről is szó esett.

“Van-e élet kastély nélkül Szárhegyen?” bővebben