Alázat és formai merészség

Mielőtt megvizsgálnánk miképpen szólíthatnak meg bennünket a kiállított művek, röviden kitérnék az alkotó bemutatására. Valószínűleg Sepsiszentgyörgyön már többen ismerik Berze Imrét, rövid bemutatóm azoknak szól, akik esetleg még nem találkoztak nevével, munkáival. “Alázat és formai merészség” bővebben

Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön

Lakatos Mihály

A székelyudvarhelyiek közül sokan, miután (Magyarország felé dolgozó) területi tévéstúdiója lett a városnak, a csíkiak, miután ott magyar főkonzulátust nyitottak, kissé lekicsinylően mondták, hogy Szentgyörgyön “magyar szoba” nyílott, mert nekik csak annyi jutott. “Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön” bővebben

200 000 fölött!

A múlt évben, október 7-én indult útjára a Kultúrhon. 2012. március 27-re érte el a százezres látogatottságot, július 10-re pedig megtörtént a kétszázezredik kattintás is. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy az utóbbi három-három és fél hónapban nagyobb lett a népszerűségünk, jóval többen és szélesebb körben ismerik és olvassák ezt a blogot. “200 000 fölött!” bővebben

Wass Alberttel a szórványért

Az író életművének jelentős része emigrációban keletkezett, maga is többnyire szórványvidéken élt Erdélyben

Egyáltalán nem meglepő, ha ebben a rossz gazdasági helyzetben, illetve a „speciális” erdélyi magyar kisebbségi állapotban a kultúrát jótékonyságra használjuk. Akkor igazi a kultúra, ha közvetlen hatása pozitív, látható és láthatatlan eredményeket hoz. A Balázsfalvához tartozó Tűr magyarsága mindössze töredékét képezi az ottani lakosságnak, óvatos becslések szerint – a legutóbbi népszámlálásról ebben a pillanatban nincsen megbízható adatunk – a városban és a közigazgatásilag hozzátartozó vagy beolvadt nyolc településen mindössze 8%-os lehet a magyarok aránya. Kulcsfontosságú tehát, hogy a magyar felekezetek és civil szervezetek felvállaljanak olyan szerepeket is, amelyek biztosítják azt a kulturális – anyanyelvi – környezetet, ahol a magyar nyelv gyakorolható, illetve újra elsajátítható az identitás-váltás küszöbén billegő kisközösség tagjai által. “Wass Alberttel a szórványért” bővebben

6. Tánc Tavasza – 4. nap

A kortárs táncszínház ősanyja volt

A fesztivál programja csütörtökig a kiadott műsorfüzet szerint alakult. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Midnight Tango című előadásról viszont már a reggeli órákban kiderült, hogy nem fogják a Tánc Tavasza keretei között bemutatni. “6. Tánc Tavasza – 4. nap” bővebben

Nem vágyom nagy dolgokra

Bálint Arthur operatőr-filmrendező

„Nagyon jólesik, hogy így, ilyenkor, az érettségi előtt, a pályaválasztási szezonban került sor erre a rendezvényre, mert – talán – arra is jó lesz, hogy felkeltse a középiskolások érdeklődését a szakma iránt” – mondta Bálint Arthur operatőr-filmrendező a minap a Sapientia EMTE végzős hallgatói vizsgafilmjeiből tartott vetítés alkalmával a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. “Nem vágyom nagy dolgokra” bővebben

6. Tánc Tavasza – 3. nap

Az előadás plakátja

A gyergyószentmiklósi színház előadásának kulcsszava a formabontás lehetne. Rendhagyó játék, de attól még emberbarát és viszonylag könnyen értelmezhető, nem kényszeríti a nézőt holmi intellektuális áttétek vagy szimbólumok megfejtésére. “6. Tánc Tavasza – 3. nap” bővebben

6. Tánc Tavasza – 0. nap

A fesztivál plakátja

Hétfőn este kezdődik és szombatig tart a 6. Tánc Tavasza Tánc- és Mozgásművészeti Fesztivál Székelyudvarhelyen. A fesztivál nyitása előtti sajtótájékoztatón Miklós Levente igazgató elmondta, hogy ebben az évben lesznek visszatérő vendégeik is, de nagy hiányzójuk is van, a bukaresti Masca Színház, amely nem tudta elhozni a tervezett produkciót. Ettől eltekintve azonban igyekeztek magyarországi együtteseket is meghívni (a nemzetközi hírnévnek örvendő Győri Balettet és a Duna Táncműhelyt), odafigyelnek a diákokra is, akik egy-két éven belül akár meghatározó szereplőivé is válhatnak a hazai táncművészetnek, illetve fórumot hoznak létre a hazai (magyar) mozgásszínházi társulatoknak, hogy lehetőségük legyen az egymás és a Székelyudvarhely közönsége előtti bemutatkozásra.

“6. Tánc Tavasza – 0. nap” bővebben

Harminc éves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia

Haáz Sándor "a Fili atyja"

A Gyermekfilharmónia vezetőjét, Haáz Sándor (1955) zenetanárt nem kell bemutatni Udvarhelyszéken, sőt a magyar glóbuszon másutt se nagyon, mert egyike a legismertebb székelyföldi személyiségeknek. Túlzás nélkül elmondható róla, hogy nemzeti érték, akárcsak az általa 1982-ben létrehozott és működtetett együttes. “Harminc éves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia” bővebben

Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán

2011-ben még ilyen állapotban volt a ház
2011-ben még így nézett ki a ház

A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) az utóbbi két esztendőben új lendülettel látott hozzá az értékmentéshez és az értékteremtéshez: megszerezte Tamási Áron Ágnes nevű húgának házának tulajdoni többségét és kezdeményezte az ingatlan rendbetételét. Hadnagy Jolán és társai fáradtságot nem ismerve azon dolgoznak, hogy a megújuló ingatlan egyfajta oktatási, művelődési és turisztikai központként segítse a község hírnevének gyarapítását. Tamási Áron nem akármilyen példakép, a mai ember is büszkén emlékszik, emelkedett lélekkel néz fel rá, és amikor a régi idők emlékét idézi, folyton arra gondol, hogy az egykorit miként lehet úgy átmenteni a jelenbe, hogy az majd a jövőnek is tartós szövete legyen. “Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán” bővebben