Trianon és az egyszemélyes színház

Az önmagával szomszédos Magyarország a trianoni békediktátum (1920. június 4.) után

A most záruló színházi évad előtt jelentette be Kulcsár-Székely Attila, hogy egy évre alkotói szabadságot „vesz ki” a Tomcsa Sándor Színháztól, mert olyan feladatok előtt áll, amelyekhez teljes ember kell. “Trianon és az egyszemélyes színház” bővebben

A Kováts Fényképészet kiállítása Csepelen

Bartók Béla 1907-ben járt a Kováts Fotó gyergyói fiókműhelyében

Budapest 21. kerületének önkormányzata száz reprodukciót vásárolt a Kováts-család archívumából, többnyire id. Kováts István fotográfusi hagyatékából, azzal a céllal, hogy a válogatást megtartsa, s azt a továbbiakban a saját üzemeltetésű intézményekben hasznosítsa. Ez az anyag Az én népem címet viseli és székelyudvarhelyi, illetve a Székelyföld legkülönbözőbb vidékeiről való épületeket, eseményeket, embereket örökítve meg, négy tematikus kategóriába szerveződik: Falu, Ember, Székelyudvarhely és Nyirő József.  “A Kováts Fényképészet kiállítása Csepelen” bővebben

Nyírő kapcsán – vitézkötésről és fényképekről

Vitézkötés

A vitézkötésről

Nem nagyon volt zsinórozás a székely paraszti öltözéken. Annak idején csak az uraknak díszelgett mindenféle cifraság a dolmányukon, s az is inkább azért, mert a katonai divat, pontosabban az egyenruhák pár funkcionális eleme terjedt vissza a civil öltözékre. Mert az urak általában katonák (is) voltak. “Nyírő kapcsán – vitézkötésről és fényképekről” bővebben

A hazatérő Nyírő József

Nagy Imre rajza

Amikor a Nyírő József munkásságát átfogó és a rendelkezésünkre álló médiafelületek korlátai között közzétehető rövid értékelését szerettük volna megírni a mostani, politikai felhangoktól egyáltalán nem mentes hangulatban, több jeles irodalomtörténészt is felkértünk, hogy vegyenek részt ebben az „ankétban”. A szakma nagy öregjei és ifjú titánjai azonban – határon innen és túl – szép sorban elzárkóztak, kifaroltak a témából. “A hazatérő Nyírő József” bővebben