Az élet esszenciája – beszélgetés Nádasdy Borbálával


Portré 2011-ből

Gróf Nádasdy Borbála 1957-ben hagyta el Magyarországot. Egy nagyon szépen induló bécsi filmes karrier után a még távolibb idegent, Párizst választja, ahol előbb kőkemény életfeltételekkel szembesül, majd szép lassan révbe jut, de többé soha nem sikerül visszatérnie a film és a színház világába. Mégis szerencsésnek tartja magát, mert úgy élte és most is úgy élheti életét, hogy a család, a szakma és a hazaszeretet jelöli ki számára a kötelező támpontokat. Rendkívüli fordulatoktól egyáltalán nem mentes évtizedeiről – ez idáig – három kötetben vallott. És ezek a könyvek azt bizonyítják, hogy kiváló érzéke van az íráshoz is, hiszen – életkortól függetlenül – egyre népszerűbbek a magyarul olvasók körében. Életről, tervekről, régvolt és mostani hangulatokról beszélgettünk. Kötetlenül, mindenféle céltudatosság és a nagyotmondás kényszerítő görcsei nélkül. A beszélgetés hangneme riportalanyunk természetes közvetlenségéből és régi ismeretségünkből fakad. “Az élet esszenciája – beszélgetés Nádasdy Borbálával” bővebben

A diadalmas ősz jelleméről

Őszi erdő

Nagy intézkedő az ősz, csak ti még nem tudjátok. Augusztus végén, egy-egy hajnalon szerényen, szinte lopva jelenik meg, a patakparton sétálgat, mint aki a nyár megkopott zöldjét csodálja, és ha megkérdenénk, azzal vágná ki magát: bő harmatával csupán megélénkíti a fák, füvek színét. Megjárja magát az erdők szélén is estefelé, hűvös szelek kísérik, ebből lehet tudni, hogy a közelben leskelődik.  “A diadalmas ősz jelleméről” bővebben

Tizenegy “szapis” film – (3.)

Némafilm forgatása az 1910-es években

Folytatjuk a legújabb-kori erdélyi magyar filmgyártásról, pontosabban a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti karán zajló munkáról szóló sorozatunkat. Eltelt ugyan egy-két, néha több év is az egyes filmek elkészülte után, de ez az idő arra szolgált, hogy elkezdődjék a művek utóélete. Hol dokumentarista, hol kisjtátékfilmek, hol “csak” filmetűdök az alkotások, de jól látszik rajtuk a beépített energia, a készség, ha tetszik: filmes oroszlánkörmök  mutatkoznak Erdélyben. Ez az írás is egy kísérlet arra, hogy kiemelje a “dobozból” a munkákat és felmutassa a (nem túl népes) potenciális nézőtábor előtt. “Tizenegy “szapis” film – (3.)” bővebben

Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen


Dancs Rózsa a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban

Jó hangulatú iró-olvasó találkozót tartottak szeptember 12-én, csütörtök este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az est vendége Dancs Rózsa Kanadában élő írónő volt, aki Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete által szervezett négyállomásos felolvasókörút jóvoltából jutott el a városba. Székelyudvarhely mellett Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartottak Dancs Rózsa-esteket. Az írónőt Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója mutatta be, Ady Endre megzenésített verseivel Zorkóczy Zenóbia színesítette az estet, moderátorként pedig Murányi Sándor Olivér író vett részt a hangulatteremtésben.  “Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen” bővebben

Mese, habbal

Miss Pettigrew nagy napja (Miss Pettigrew Lives for a Day, 2008), angol-amerikai film

Mary Poppins-szerű nevelőnőt kirúgnak állásából, sajnos azonban neki nincs varázslatokat rejtő szőnyegtáskája vagy nevetőgáztól lebegő nagybácsija, de még egy árva esernyője sem. “Mese, habbal” bővebben

Máshol, máskor


A szavak titkos élete (La vida secreta de las palabras, 2005), spanyol film

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a háborúról. Mindenfajta háborúról, évezredekkel vagy évtizedekkel ezelőttiekről, ha máshol és másokkal történtek. Már szinte unalmasak a világháborús történetek, könyvek és filmek, és kevésbé ismert csatákról sem hallunk már szívesen. Pedig még ma is élnek szemtanúk és túlélők, akik soha nem lesznek képesek leülni egy háborús film elé. “Máshol, máskor” bővebben