Minden burján jó valamire, sőt: biztosan használ. Pakot Mónika és Szabó Károly filmjét (Ha nem használ, nem is árt – 51’, 2013) meglehetős sikerrel vetítették a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány és Hangzóanyag tárában. Nyugodt lelkiismerettel ki lehet jelenteni – bár nem számoltuk meg akkor a jelenlevőket –, hogy legalább százan voltak kíváncsiak erre a produkcióra, ha nem többen. Akár egy igazi mozi-termet is megbírt volna ez a rendezvény.
Nem volt véletlen az sem, hogy később több udvarhelyszéki településre is elvitték a filmet és kis beszélgetések keretében levetítették. Ezek az alkalmak – ahol volt ilyesmire igény -, akár arra is jók voltak, hogy az emberek számba vegyék értékeiket és tervezzenek, illetve megköszönjék az alkotóknak azt a kitartó munkát, azt az empátiát, amellyel a témához közeledtek. A film készítését a Civitas Alapítvány kezdeményezte a Hagyományos gyógymódok projekt keretében, amelyhez megszerezte a Bethlen Gábor Alap, a Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatását is.
Múlt év nyarán és őszén tizenkilenc udvarhelyszéki faluban harminckét személlyel készítettek interjúkat. Az volt a cél, hogy bemutassák azokat a gyógynövényeket, amelyek a környékbeli réteken, kaszálókon fellelhetők, s amelyeket rendszeresen alkalmaznak különböző betegségek legyőzésében. Igen fontos volt az adatközlők megszólaltatása, akik még emlékeznek a növények begyűjtési, konzerválási és hasznosítási módjára. Az interjúk készítése idején különböző szokásokra derült fény, amelyek a „burjánokhoz” kapcsolódnak, egyedi esetek, teljes élettörténetek bukkantak fel a múlt zsákjából, hiszen a beszélgetők megnyíltak és sok-sok lényegtelennek tűnő apróságra, minden egyébre is fény derült.
Nyilvánvaló, hogy nem minden történet szólt a csodaszerű gyógyulásról, de a falusi környezetben, a hagyományos paraszti kultúrában mindennek megvolt a maga jól megszabott helye, még a betegségeknek is. Egy rendben levő, egyensúlyokkal bíró, több évszázad alatt létrejött szokás- és hagyományrendszer jellemezte a székely falu világát. Ezek a beszélgetések így nemcsak a gyógynövények használatát örökítik meg, hanem azt az ízes beszédet, amelyet még nem fertőzött meg a városok „szabvány-magyarsága” és a művi irodalom, meg a mesterkélt választékosság és a rengeteg idegen jövevényszó.
A felvételeken megörökítődik a környezet is, amelyben a falusi emberek élnek, az az udvar, az a ház, azok a hosszú éveken át szolgáló tárgyak, amelyek a létezés, az élet biztos kereteit adják. Sokkal több ez a film a füvesasszonyokkal való beszélgetéseknél. Egyébként egyetlen megszólaló sem nevezhető „profi” növényismerőnek, nem rendes füvesasszonyok, mindössze egy tudás átörökítői, amelynek nem szabad feledésbe merülnie. Úgy néz ki, hogy az üzenet e képek és szavak által átjön, áthatol más vidékeken és városokban élő emberekig is. Szabó Károly operatőr-rendező elmondta, hogy sikerült DVD-lemezekre írniuk a filmet, minden megszólaló és minden segítő, együttműködő átvehetett egy-egy kópiát. Igény szerint, ha hívják, kimennek a film forrásvidékére, mind a tizenkilenc faluba, s ha kell másfelé is. A forgalmazási jog is a szerzőpárosé, úgyhogy semmi akadálya annak, hogy hazai és külföldi televíziós társaságokkal tárgyaljanak a forgalmazásról. Igen fontos, hogy közkinccsé váljék ez a hagyaték, s a népi állapot, amelyben ma Udvarhelyszék „hátországa” él.
Időközben megvalósult egy és más a film készítőinek elképzeléseiből, a Ha nem használ nem is árt című produkciót sikerült benevezni a szakmai fesztiválokra is. Bár nem kedvez a mai médiás konjunktúra a hagyományos dokumentumfilmeknek, alig jut számukra fórum, Szabó Károly és Pakot Mónika filmje immár on-line is elérhető a Mediawave fesztivál Úton programjában a Kisebbségi kategorián belül:
Simó Márton