Székelykeresztúron a Pipacsok Néptáncegyüttes négy napos rendezvénysorozattal idézte fel az első világháború vérzivataros idejét. Az első világháború népzenénk és néptáncaink tükrében címet viselő program november 25. és 28. között zajlott, s a városban, illetve a környéken több ezer embert szólított meg, hiszen a programokat úgy állították össze, hogy azok közül minden korosztály a saját ízlése szerint válogathatott. Színpadra koreografált tematikus táncfeldolgozásokat, hagyományőrző kórusok által háborús dalokból összeállított estet, a katonai sorozáshoz és a berukkoláshoz kapcsolódó szokások felidézését, a háborús erőszak értelmetlenségét feldolgozó játékfilmet láthattak az érdeklődők, illetve több alakalommal belehallgathattak az élő népzenébe, a népdalokba, s az idelátogató, valamint a helyi zenekarok jóvoltából pedig több ízben is táncházba látogathattak. A programokat a Kulturális Minisztérium, az ELKA International Logistics, a székelykeresztúri Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal támogatta.
László Csaba koreográfussal, a Pipacsok Néptáncegyüttes vezetőjével az eseményeket kiértékelve beszélgettünk az előadássorozat zárását követően az elért eredményekről és a közelebbi tervekről.
Az Üzenet haza című dramatikus táncmű tulajdonképpen „ajándék” volt – nyilatkozta beszélgetésünk elején a koreográfus –, hiszen az APTE számára Székelykeresztúr mindössze a turné egyik állomása volt. Kádár Ignáccal, Nagypál Anettel, Kovács Norberttel és Gaschler Beátával, a Zagyva Bandával, Dulai Zoltánnal, valamint Kubinyi Júlia énekessel találkozhattunk, akik mindannyian a magyarországi népzene-, néptánc- és népdal-előadók élvonalába tartoznak, munkásságukat több rangos díjjal ismerték el. Ennek a műsornak a keretét a zenén és a táncon túl, Wass Abert, Márai Sándor, József Attila és Nagy László műveiből válogatott részletek adták. Az ajkai APTE – azaz az Ajka Padragkút Táncegyüttes – tagjaival a Pipacsok kapcsolata nem új keletű, több alkalommal is találkoztunk vélük, mi magunk is vendégszerepeltünk segítségükkel, illetve ők is számos alkalommal jártak Székelyföldön az utóbbi két évtizedben.
Az APTE egyébként “patinás” együttes, 1977-ben alakult meg, azóta virágzó néptáncos életet varázsoltak városukba. Jelenleg két felnőtt együttesük működik, mindkettő komoly szakmai alapokon és eredményesen. Széles repertoárjuk felöleli a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékének táncait. Az együttes több alkalommal ért el első helyezést a Balatonföldvári Folklórfesztiválon, rendszeres fellépője különböző magyarországi eseményeknek, amelyek olyan frekventált helyeken zajlanak, mint a Művészetek Völgye, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum, a Millenáris Park, a Táncháztalálkozó vagy a Néptáncantológia. Az APTE saját kezdeményezéseket is a magáénak tudhat, hosszú évek óta házigazdája a Bakony Népművészeti Találkozónak. Ezen a napon, amikor vendégeink voltak, november 25-én, kedden este az APTE “házi zenekara”, a Zagyva Banda húzta a talpalávalót az ELKA színpadon… A következő napon a programok a városi Művelődési Házban zajlottak. Bakanóták hangzottak el a Siklódról elszármazottak előadásában, majd levetítettük a Csillagosok, katonák című Jancsó Miklós-filmet. Tudni kell, hogy a Siklódról elszármazottak férfikórusa többségében a településről az évek alatt elköltözött, elsősorban a közeli Székelykeresztúron élő emberekből áll.
A Siklódi Férfikórus a Duna Televízióban…
…és működés közben a maga élő környezetében
A kórus vezetője Nagy Lajos zenetanár, aki szintén a falu szülötte. Ez a kórus úgy jött létre, hogy a tanár úr falutalálkozóra készülve alkalmi kórust toborzott a városunkban lakó siklódiak köréből. Ennek az egyszeri szervezésnek az eredménye, hogy létrejött egy huszonöt-harmincfős férfikar, amely immár sikerrel szerepel az évente megtartott falunapokon, de ugyanakkor bel- és külföldi meghívásoknak is eleget tesz. Szerepeltek már a felvidéki Kalondán, a Palóc-Székely Összetartozás napján (2010), illetve Hollókön (2009) – a magyarországi skanzenfalu egyébként néhány éve testvértelepülése Siklódnak. Úgy tudom, hogy legnagyobb sikerük éppen a Hollókői Bornapokon volt, amikor több száz ember könnyezve hallgatta a haló porból feltámasztott katonadalokat. Ez a dalárda, amelynek tagsága változó egyébként rendszeres fellépője a székelykeresztúri városnapoknak is.
Itt megtekinthető a film: Csillagosok, katonák
Azt hiszem, hogy Jancsó filmjét nem kell különösebben bemutatni. Az alkotás az első világháború végén lejátszódó szovjet-orosz vörös forradalomhoz (1917. november 7.) és annak kísérőjelenségeihez kötődik ugyan, de általa különleges értelmezést nyer a háború és béke problematikája, az erőszak értelmetlenségének mivolta…
A Soroglya a Nagyvárad Táncegyüttes kísérő zenekara. Jelen felállásban Szilágyi Tóni, Dallos Levente, Szukits Éva, Bartalis Botond, és Kelemen Paksy János muzsikál a zenekarban. A Ferenc József üzenete népzenei összeállításukban: szatmári, bonchidai, kalotaszegi, búzai és ádámosi népi dallamok szólalnak meg, amelyekben időnként Rácz Lajos énekel vagy táncol.
Az udvarhelyszéki Alsósófalva főleg az évente megrendezett látványos és hangulatos farsangtemetésről híres. Ez a hagyomány – néhány éves kényszerű szünet után – 1990 óta ismét folyamatos, de emellett még más, kevésbé ismert népszokást is átmentett e késői időbe a helybéli Fonó Hagyományőrző Csoport. Egyik ilyen hagyományuk a most bemutatásra került Regutabál is.
A Soroglya és alsósófalvi Fonó november 27-én lépett fel, majd aznap is táncházat tarthattunk a váradiak jóvoltából. Pénteken, a rendezvénysorozat negyedik napján a segesvári Kikerics Együttes lépett fel, majd előadtuk a Pipacsok nagysikerű Katonák című produkcióját, amelyet a szarajevói merénylet századik évfordulójának előestéjén (2014. június 27-én) mutattunk be, de azóta erdélyi és magyarországi turnén, összesen húsz alkalommal játszhattunk a legkülönbözőbb helyszíneken.
A székelykeresztúri bemutató után idehaza Felsősófalván, Oroszhegyen, Bogdándon (Szatmár megye) adtuk elő, majd magyarországi turnéra mentünk, amely tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium partnerségre kért fel, hogy vegyünk részt olyan koszorúzásokon és megemlékezéseken, amelyeket ők szerveznek. Tiszaszentimrén volt a bázisunk – onnan jártunk a különböző településekre – , Bors, Nagyiván, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Debrecen (Kölcsey Központ Bálterme), Tiszafüred, Tiszaszentimre, Kunszentmiklós településeken léptünk fel, illetve Budapesten, a Várban, a Magyar Kultúra Házában – olyan nap is volt, amikor két előadást tartottunk – folytatta László Csaba.
A Kikerics együttes tavaly ünnepelte 20. évfordulóját. Az együttes ifjúsági tagozata a Mircea Eliade Líceumból verbuválódott. Most vajdaszentiváni toborzót és a bodrogközi „csatát” adtak elő, Varró Huba összeállításában. Ezt követően is táncházat szerveztünk az ELKA színpadon…
A felújított Katonák huszonegy év múltán
Ezzel az előadássorozattal nem ér véget a számunkra még ma is beláthatatlan következményekkel járó első és második világháborúra való emlékezés. A Katonákkal a következőkben több erdélyi és székelyföldi településre szeretnénk eljutni, hiszen végigkövetve az első világháború négy évének eseménysorait, illik és célszerű hasznosan emlékezni, s mivel a 2015. évben a második bécsi döntésnek 75. és a második világháború befejezésének 70. évfordulója lesz, egy háborúval közelebb juthatunk a saját időnkhöz. Tudatosítanunk kell magunkban és másokban is, hogy ezeknek az időknek milyen lenyomatai maradtak fenn a lelkekben és a népi hagyományokban.
A beszélgetést készítette Simó Márton
