G. Feszt – másodszor (7-8. nap)

Könyvhalom - bevezetés egy szépen alakuló életműbe

Az ilyen hosszú fesztiválokon egy idő után belefárad az ember a kultúra-dömpingbe. Végül is nem kötelező minden rendezvényen részt venni – lehet válogatni -, a szervezők azonban úgy állították össze a repertoárt, hogy jusson is, maradjon is, és minden korosztályt megszólítva, a legszélesebb igényeket kívánják kielégíteni. Úgy szervezték, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni, s hiányérzete legyen mindenkinek, ha kimarad valamiből.Mi a magunk részéről viszonylag könnyű helyzetben voltunk, mert a Mi volt című előadást a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME) koreográfia szakos hallgatói előadásában láttuk korábban, s úgyszintén a V-Day című produkciót is, amelynek bemutatójára két héttel ezelőtt került sor a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban,  erről az előadásról itt olvashatnak a KultúrHon egy korábbi bejegyzésében.

László Kata, Fincziski Andrea, Bekő Fóri Zenkő és Varga Márta (www.szinhaz.ro)

A Mi volt olyan produkció, amely táncban meséli el a férfi és nő közti kapcsolat jelenségeit és “állomásait”.  A párkapcsolatokban a felek közötti viszonyok, emberi viselkedési formák elősorolása, önmagunkról a környezetünknek mutatott felszínes kép ábrázolása, és mindezek nagyító alatt való vizsgálata képezi a tematikát, amely az előadás fő keretét adja. A jelen időben támadó, a múltból visszasejlő, a megtörtént események, a ki nem mondott gondolatok, a be nem teljesült vágyak, a leplezett tulajdonságok bukkannak felszínre itt az újszerű nyelvezet által. Előadók, alkotók az MME koreográfia szakos hallgatói: Deák Orsolya, Bloj Mihai, Györfi Csaba, Pál Alíz, Madaras Zoltán, Ruszuly Ervin, Zaiba Anikó.

Az előadás plakátja

Egyébként beszélgettünk az MME oktatóival, akiktől megtudhattuk, hogy intézményük és a Tomcsa Sándor Színház vezetése megállapodott abban, hogy a végzős hallgatók által bemutatott vizsgaelőadásokat elhozzák idén Udvarhelyre. Ebben a sorozatban a Mi volt című előadást február közepén is láthattuk, amelyet Antal József székelyudvarhelyi származású koreográfus rendezett. „Ily módon – nyilatkozta a pedagógus – a vizsgamunkáinkat be fogjuk mutatni Csíkszeredában – ahonnan két hallgató érkezett az MME-re –, Sepsiszentgyörgyön – innen egy kolléga származik –, Gyergyóremetén – ahonnan egy művész-kolléga került hozzánk –, Kibéden – onnan ketten csatlakoztak – és természetesen Marosvásárhelyen, ahol magyar és román anyanyelvű hallgatóink egyaránt élnek. Külön csoport létezik ugyan a magyar és a román anyanyelvűeknek, de a programjaink közösek, hiszen a tánc egy univerzális kultúrát képvisel, amely túlmutat a nyelvi korlátokon. Következik a sorban majd egy Orwell-regény alapján készült, 1984 című adaptáció, majd a Ionesco-műből rendezett Székek című előadás, aztán a Bizet-gyökerű Carmen, a Trisztán és Izolda, a Pacsirta – Kosztolányi Dezső műve alapján –, egy Moulin Rouge-adaptáció, a Lepkegyűjtő – John Fowles nyomán –, a Garcia Lorca-ihletésű Yerma, és két saját, egyelőre titkos tartalmú előadás is. A G. Feszt alkalmával pedig több vizsgamunkát is elhoztunk, amelyeket ezidáig csak szűk tanszéki körülmények között, nagyjából saját magunknak, a kollégáknak és a hozzátartozóinknak játszottunk.” (Az Oresztész, a Midnight tangó, és a Három nővér című Csehov adaptáció került színre most a G. Feszt keretében.)

Közsimert tény, hogy az MME új formájában egy fiatal intézmény, főleg a táncos-képzés és a koreográfia területén még csak az alapképzés szintjén töltötték fel a tanszéket, de folyamatosan erősödik a hallgatói mezőny. „Pár éven belül, akár az is kialakulhat, ami a színészképzés folyamatában bevett gyakorlatnak számít, s egyre gyakrabban találkozhatunk majd külföldi és önköltséges hallgatókkal. Hamarosan az MME-re érkezik az első részképzős hallgató, aki Erasmus-ösztöndíjjal jöhet Vásárhelyre” – folytatta az oktató. Minden lehetőség adott arra, hogy ez a képzési forma országos és európai rangra emelkedjék, s bekerüljön a táncművészet nemzetközi körforgásába. „A mostani diákok főleg a székelyföldi városokból, Kovászna, Hargita és Maros megyéből érkeznek, de az első évfolyamok kisugárzása nyomán, messzire elvihetik majd a hírünket.” A közönségkapcsolatok kiépítése a művészek szülőhelyével csak egy lépcső ebben a folyamatban.

A Creative art trio – Vukán György világhírű zongoraművésszel

Vukán György (Budapest, 1941) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és előadóművész. Hosszú pályafutása során jazz- és zongoraművészként egyaránt kimagasló sikereket ért el. A jazz és a klasszikus zene egyforma intenzitással kíséri végig pályáján. Végigkoncertezte Európát, az Amerikai Egyesült Államokban, a jazz őshazájában is többször fellépett (1983-ban és 1993-ban egy-egy hónapos koncertkörutat szerveztek számára). Több együttesnek is tagja volt az elmúlt évtizedekben (Septet, Creative Art Jazz Trio, Liszt Ferenc Kamarazenekar), ma is a Class Jazz Band komponistája, de klasszikus zongoraestjei is rendkívüli eseménynek számítanak szerte Európában. A jazz világhírnévnek örvendő nagyjaival – Clifford Jordan, Linda Hopkins, Frank Foster és Kenny Wheeler és mások – lépett fel, a Chopin-átíratok című este az év koncertje lett Hollandiában (1996).

Péntek este: Koppány – Hagyaték

Nem tudni pontosan, hogy milyen megfontolásból választották a szervezők ezt a címet ennek az estnek, hiszen “mindössze” egy ígéretes pályaív kezdeti szakaszát summázhattuk ez alkalommal.

Koppány készséges és könnyed előadó

Az író, Nagy Koppány Zsolt (született 1978) olyan szerző, akit nem kell Székelyudvarhelyen különösebben bemutatni, hiszen – bár Marosvásárhelyen született – Székelyudvarhelyen nőtt fel, itt érettségizett a Tamási Áron Gimnáziumban (1996). Középiskolásként egy rövid ideig (pünkösdi királykodás gyanánt) a város (diák)polgármestere volt. Akkor még nem viselte a büszke Koppány nevet, egyszerű Nagy Zsoltként a helyi karate-klubot és a néptáncosok lelkes csoportját gyarapította, mígnem egyetemi előkészületei miatt abba nem hagyta ezt a két igen meghatározó és jellemformáló foglalatosságot. Orvosi majd jogi pályára készült, érettségi után mégiscsak a bölcsészet irányába fordult, azt remélvén, hogy a magyar-angol szak elvégzése sokkal könnyebb lesz. Minden a legnagyobb rendben zajlott, egészen addig, míg fel nem fedezte a hagyományos transzilvanizmussal és annak avíttságával szembeszegülő Előretolt Helyőrség nevű rossz társaságot, ahol annak rendje és módja szerint íróvá züllött. Orbán János Dénes jóvoltából kapta az íróságban a Koppány nevet, hiszen Transzilvániában jobbára három név dukál a literatúrában (Kovács András Ferenc, Farkas Wellmann Endre és Éva, Lövétei Lázár László, bár vannak olyan kivételek is, mint Fekete Vince vagy Gergely Edit). Sikerült kiemelkednie a sok sima, hétköznapi Nagy Zsolt közül, úgyhogy 2000-ben már debütálhatott is az Arról, hogy milyen nehéz című kötetével.

A könyvekben kifejezhető eddigi pályaív, némi (szénsavas) borvíz társaságában

Novella- és regényíró. És egyre jobb, jelentékenyebb, bár sokszor arra kényszerül, hogy lektűröket fordítson angolból. Jelenleg Budapesten él családjával, de sokat és szívesen tartózkodik Székelyudvarhelyen, ha teheti. Mindennél fontosabb számára a humor, a könnyed irónia, a nyelvi lelemény, amely mögött azonban igazi korjelenségek kíméletlen bírálata rejtőzik.

Nagy Koppány Zsolt és (a kép jobb oldalán) a találkozó szervezője, Murányi Sándor Olivér

Nagy Koppány Zsolt  első könyve után Háromszéki utazások címmel turistakalauzt írt (2002), Józefát úr, avagy a regénykedés című ikerkönyvével második díjat nyert az Irodalmi Jelen regénypályázatán (2006), Nagyapám tudott repülni címmel novelláskötete jelent meg a Magvető Könykiadónál (2007), majd ugyanott látott napvilágot az Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk (2010), ez év áprilisában mutatták be a Lipcsei Könyvvásáron mutatták be német nyelvre lefordított novella-összeállítását, amely jórészt a Nagyapám tudott repülni című könyv anyagát tartalmazza.

Volt (?) vagy leendő (?) bölcsészlányok, esetleg Koppány-olvasók (?) - A külön meg nem jelölt képeket az írás szerzője készítette

A Pribojszki Mátyás Band

Pribojszki Mátyás (Békéscsaba, 1974) zeneszerző, szájharmónikás és énekes a Dobókocka, a Rag Doll és a Blues Fools együttesekben játszott. A Pribojszki Mátyás Band-et 2003-ban hozta létre. Muzsikájuk a dzsessz és a blues határán billegve, mindkét irányzat legjavát ötvözi. A blues legjobb hangszereseiként tartják számon őket Magyarországon, Pribojszki a szájharmonika avatott és egyedi képességekkel rendelkező virtuózának számít. Az együttes jelenlegi tagjai: a névadó, Pribojszki, Kovács Erik (zongora), Molnár Dániel (dobok), Szász Ferenc (gitár), Kepes Róbert váratlan halála után (2011), Eckert Ervin a zenekar basszusgitárosa.

Pribojszki Band – Pancake Baby (DVD) – YouTube

Simó Márton