Igaza volt Bálint Arthur filmrendező-egyetemi oktatónak, amikor azt mondta, hogy nagy öröm együtt látni a díjnyertes tanszéki filmeket. Több év terméséből válogattak, s bizony jól látszik, hogy komoly munka folyik a Sapientia EMTE vizuális-kultúra tanszékén.A 11 levetített film elemzésére a későbbiekben még visszatérünk. Tulajdonképpen ez egy mini filmszemle volt, ahol kísérleti kisfilmeket, animációkat és filmetűdöket láthattunk.
Az esti koncert
A rendezvénysorozat talán leghangulatosabb programját szolgáltatta a Firkin együttes.
Egy “komolyabb” televíziós szereplés nyoma látható alant.
http://youtu.be/98hzGy4Ls08
Szó esett arról, hogy mivel magyarázható, ha rokonnak, közelinek érezzük az autentikus ír zenét. Több ismerős állította, hogy több mint bizonyos az – hiszen voltak az EU előtti korokban is nagy csavargások -, hogy a kelet-európai cigányzenészek már jóval az integráció előtt kijutottak az írekhez, több száz évvel ezelőtt, és vittek magukkal hegedűt, egyéb zeneszerszámokat, egy kicsi ezt, egy kicsi azt, a fejükben pedig különböző dallamokat, majd azokat ötvözték az ottaniakkal. Nem kizárt. De hogy van mai visszahatás, mégpedig székely részről, az több mint bizonyos!
Ez nem is igazi nóta, nem New Yorkból való,”csak” egy koncert-beharangozó pesti mese:
Nagyon nehéz megállni ilyenkor, hogy ne idézzük fel a nagyszerű The Pogues halhatatlan zenéjét. Ez a szám a The Pogues & The Dubliners előadásában örök példa, “viszonyítási alap és mérce” a folytatáshoz.
Rengeteg élmény halmozódott fel a résztvevőkben, több nap szükséges a feldolgozáshoz. Mi itt őrizni próbáljuk a hangulatokat, rekonstruálunk ezt-azt.
Ami a 8. napon még hátra volt: a Látó szerkesztőivel való találkozás, valamint Sárik Péter, Fábián Juli és a Zoohacker koncertje.
Simó Márton