DráMA 5 – 3. nap


A Marin Sorescu Nemzeti Színház épülete

Vannak olyan művek, amelyek helytől és időtől függetlenek. Ezek az igazán jó darabok, hiszen elvonatkoztathatók keletkezésük pillanatától, az ürügytől, amely az alapötletet szolgáltatta. Görgey Gábor darabját, A komámasszony, hol a stukker? című komédiát megjelenése óta (1969) számos alkalommal színre vitték Magyarországon. Talán 2004-ben vagy 2005-ben volt szerencsém hozzá Pesten. Rajhona Ádám alakítására emlékszem (Méltóságos). Öt embert mutat be a színmű, akik – bárhol a világon – archetípusok. A tulajdonképpeni főszereplő „azonban” a pisztoly. Mivel a fegyver körbejár, és éppen az a főnök, aki birtokolja, igen érdekes szituációk szemtanúi lehetünk, látjuk, hogy pillanatokon belül válik semmivé egy korábban felépített kisvilág, hogy fordítja ki a jellemet a hatalom. Az erő birtokosai legtöbbször nincsenek tudatában abban, hogy felsőbbrendűségükben mennyire törpék és senkik.

Némi ráncfelvarrásokkal a krajovai Marin Sorescu Nemzeti Színház 2010 óta játssza ezt a darabot, s azóta osztatlan sikerrel. Időközben a Román Televízió számára is készült egy változat, amelyet a nagy nézettségre való tekintettel többször sugároztak. A társulat vendégszerepelt közben a budapesti Katona József Színházban is.

A "főszereplő" stukker

A parádés szereposztás Angel Rababoc (Kiss), George Albert Costea (K. Müller), Marian Politic (Márton), Sorin Leoveanu (Cuki úr), Valer Dellakeza (Méltóságos) és a kiváló rendező Mircea Cornișteanu, aki egyben a díszlet- és jelmeztervező is garancia, biztos recept. A Nicu Alifantis által teremtett hangzás- és fényvilág pedig még rátesz erre egy lapáttal, hogy a hatás frenetikusabb legyen. Kétségtelen, hogy ez a produkció volt a DráMA5 legnagyobb sikere, itt lehetett érezni, hogy kitágul, kitárul a színpad világa és valami európai módon határtalan vagy legalábbis messzire ható beszéd szól benne.

Simó Márton

“DráMA 5 – 3. nap” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Jó lett volna,ha párhuzamosan valamelyik szinház bemutatta volna magyarul is ezt a darabot,és akkor lett volna igazi összehasonlitási alap,és hogy tényleg európai (elégé pejorativ már ez a szó,ebben a nagy fene globalizációban)szintű maga a színmű,és időtálló-e a mondanivaló…?

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.