Kájoni János-díjakat adott át a Magyar Nyelv Napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa. A díjátadó ünnepséget november 16-án este a Székelyföldi Akadémia Gyergyóremetén zajló kötetbemutató eseményén tartották. Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és P. Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. A díjakat Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Bende Sándor RMDSZ-es megyei tanácsos adták át.
Kájoni János sokoldalú tudományos és művészeti munkásságával, gyakorlati, alkotó és előadói megvalósításaival, fordító tevékenységével vált Erdély egyik jelképes személyiségévé. A nevéhez fűződő díj méltó kitüntetés azoknak a ma élő jeleseknek, akik kiérdemlik ezt a fajta elismerést.
P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő, művelődésszervező, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársam aki verset, prózát, gyermekirodalmat, népi kultúrával kapcsolatos írásokat, tanulmányokat, riportokat, interjúkat közöl több mint 30 éve. Mindemellett korábban dolgozott irodalomtanárként, lapszerkesztőként, könyvtárosként. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál több mint 10 éves régiséggel rendelkező közművelődési szakemberként értéket teremt, alkot és ad át közvetlen, illeti távolabbi környezetének egyaránt.
Egyénisége jelképértékű a Székelyföldön. Alkotómunkáját közel 20 eddig megjelent kötete, közös kiadások és számos, a helyi és megyei napilapban, folyóiratokban, valamint az országos magyar nyelvű újságokban közölt írásai teszik ki.
Önálló kötetei: Hattyúhívó. Gyermekversek (Székelyudvarhely, 2000), „A falut dicsőítem – Népismereti írások (Szudvarhely, 2003), Búcsú a szalmakalaptól. Gyermekversek (Csíkszereda, 2003), Úgy szeretlek, mint a mézes kalácsot. 77 székely népdal (Székelyudvarhely, 2004), Az igazság árnyékai. Novellák, elbeszélések (Székelyudvarhely, 2004), „Kihúzza a töviset az ember kezéből” – Riportok, interjúk népi mesterekről és mesterségekről (Székelyudvarhely, 2005); Furulyás Jankó (Székelyudvarhely., 2005); A csengő, aki harang akart lenni – Mesék, történetek (Székelyudvarhely, 2005); A bogáncs kivirágzik – Fordítások kortárs román költők verseiből (Székelyudvarhely, 2007), Gyertek elé kalákába! – Faluriportok a Nyikó-mentéről (Székelyudvarhely, 2007), A Székely Útkereső Kiadványok műhelyében – Tanulmány (Székelyudvarhely, 2008), Öregapó muzsikája – Mesék (Székelyudvarhely, 2008), A csengős bárány és a napocska – Gyermekversek (Székelyudvarhely, 2009), A gagyi fajta tarka szarka – Gyermekversek. (Székelyudvarhely, 2010); Tálkondító kandúr – Gyermekversek (Székelyudvarhely, 2010), Vidám emberek a csend birodalmában – Faluriportok Udvarhelyszékről (Székelyudvarhely, 2010), A búzától a kalapig – Szalmafonás és kalapmúzeum Kőrispatakon (Székelyudvarhely, 2011), Csípős túrót vegyenek! Udvarhelyszéki gyermekjátékok (Székelyudvarhely, 2013), Ötven lóerős pálinka (Adomák, anekdoták, tréfás történetek a Gagy mentéről és Sóvidékről, Székelyudvarhely, 2014), Világpótlék (versek, Székelyudvarhely, 2016). Mindemellett a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont közművelődési szakembereként számos térségi kulturális program megvalósulásához adja szakmai és gyakorlati tudását, szinte állandó házigazdája a különböző kiállításoknak, könyvbemutatóknak. Ugyanakkor több tucat kiadvány szerkesztője és lektora.
Buzogány Árpád felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben – hangzott el a laudációban.
Gratulálunk P. Buzogány Árpádnak, aki hosszú évek óta publikál a KultúrHonban, illetve két esztendeje részt vesz az általunk létrehozott alkotóközösség munkájában is.
Élő Székelyföld Munkacsoport