… a kultúra otthona
Tíz napon tartó kultúrőrület – olvasható a G. Feszt plakátjain, amely idén április 19. és 28. között tart. Képtelenség minden egyes előadást végiglátogatni, de az biztos, hogy minden réteg kaphatna itt művelődési csemegét, ha ellátogatna a különböző helyszínekre. “G. Feszt – másodszor (1-3. nap)” bővebben
Pár évvel ezelőtt, amikor Muszka Sándor ifjú világmegváltó költőből prózaíróvá nemesedett, azt gondolhatták volna az olvasói, hogy vége van annak a korszaknak, amelynek foglalata a Mi nem lóg, ha áll (2007) és a Múzsák, trágyás szekérrel (2010) című kötetekben található. “Muszka egypercesei” bővebben
Herta Müller írja, pontosabban mondatja egyik hősével: “Az őr teli szájjal, halkan így szól: – Fácán az ember, semmi több.” Furcsa mondat ez, nem lehet egyből, s csak úgy értelmezni. “Mi is az ember?” bővebben
Czegő egyike azoknak az alkotó értelmiségieknek, akiknek az élete a szemünk láttára zajlott. Úgy élt, úgy dolgozott, hogy mindig jelen volt a látóterünkben. Sorsa kicsit a mis sorsunk is. “Vegyétek és egyétek! Ez volt a testem/ s a lelkem se repesett hiába!” – olvassuk vallomásos sorait, és csodálkozunk, hogy majd’ hetvenöt évesen mire képes. Ez az interjú több beszélgetés hozadéka, vannak benne olyan részletek, amelyek megjelentek másutt – Székelyföld, Nagyítás -, de ilyen életút-beszélgetést, ilyen hosszan és terjedelmesen csak több nekifutamodással lehet megejteni. “Czegő (majdnem) 75!” bővebben
Furcsa érzéseket kelt az emberekben, hogyha Spiró Györgyöt emlegetik. Sokan jelentős színházi sikereire emlékeznek, sokan nagylélegzetű regényeit idézik magukban, mások talán a verseit és a botrányt, amely jórészt egyetlen versike kapcsán született, s tart azóta is. “A Spiró-jelenség” bővebben
“Titok a drámaírás” – mondta mosolyogva Szálinger Balázs, aki a DráMA5 első napjának vendége volt. A drámaírót abból az alkalomból hívták meg, hogy megjelent egy kötete, amely egyben prózát, verset és drámát tartalmaz. Azt a Köztársaság című darabot is, amelyet az idei évadban műsorára tűz a helyi Tomcsa Sándor Színház. A közönségtalálkozó előtt beszélgettünk Balázzsal, illetve voltak némi előkészületei is elektronikus levélformában, de az író eléggé szűkszavúnak bizonyult még így is. “DráMA 5 – 2. nap” bővebben
Hogyha van üdvöskéje a magyar irodalomnak, akkor Follinus Anna minden bizonnyal az. Egyik üdvöske. Viszonylag fiatalon sok mindent megvalósított, s ha nem is olyan rengeteg még az a két kötet, amely tőle megjelent, hogy bele lehessen halni, ígéretnek mindenképp jó. A költőnő a minap tanárával és mentorával volt a székelyudvarhelyi G. Café vendége. “Follinus Anna – halk, hiteles és sokatmondó” bővebben
Gróf Nádasdy Borbála 1957-ben hagyta el Magyarországot. Egy nagyon szépen induló bécsi filmes karrier után a még távolibb idegent, Párizst választja, ahol előbb kőkemény életfeltételekkel szembesül, majd szép lassan révbe jut, de többé soha nem sikerül visszatérnie a film és a színház világába. Mégis szerencsésnek tartja magát, mert úgy élte és most is úgy élheti életét, hogy a család, a szakma és a hazaszeretet jelöli ki számára a kötelező támpontokat. Rendkívüli fordulatoktól egyáltalán nem mentes évtizedeiről – ez idáig – három kötetben vallott. És ezek a könyvek azt bizonyítják, hogy kiváló érzéke van az íráshoz is, hiszen – életkortól függetlenül – egyre népszerűbbek a magyarul olvasók körében. Életről, tervekről, régvolt és mostani hangulatokról beszélgettünk. Kötetlenül, mindenféle céltudatosság és a nagyotmondás kényszerítő görcsei nélkül. A beszélgetés hangneme riportalanyunk természetes közvetlenségéből és régi ismeretségünkből fakad. “Az élet esszenciája – beszélgetés Nádasdy Borbálával” bővebben
Jó hangulatú iró-olvasó találkozót tartottak szeptember 12-én, csütörtök este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az est vendége Dancs Rózsa Kanadában élő írónő volt, aki Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete által szervezett négyállomásos felolvasókörút jóvoltából jutott el a városba. Székelyudvarhely mellett Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartottak Dancs Rózsa-esteket. Az írónőt Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója mutatta be, Ady Endre megzenésített verseivel Zorkóczy Zenóbia színesítette az estet, moderátorként pedig Murányi Sándor Olivér író vett részt a hangulatteremtésben. “Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen” bővebben
A közelmúltban tartotta Kulcsár-Székely Attila az 53. Mustármag-előadást. Ez a műsor teljesen más oldaláról mutatja Wass Albertet, nem a regényíró, hanem inkább a lírai költő mutatkozik meg a Csurulya Csongor által rendezett előadás révén. A színművész elmondta, hogy az őt meghívó lelkész jelezte: az előadáson jelen lesz az író egyik fia is. “Wass Albert szivara” bővebben