Simó Márton – Oldal 3

Az anyatejtől az anyaföldig

Sokszáz fényképfelvétel készült az operatőri munka mellett

In memoriam Ozsváth Pál

Pali bácsit a fél város ismerte. Nemcsak karakteres bajusza és kiterjedt fotográfusi munkássága, meg operatőri tevékenysége miatt, de ma már deres hajú szakiskolai növendékek egész évfolyamai is szívesen, jó emlékeket őrizve gondolnak vissza rá Székelyudvarhelyen és a környéken, hiszen hosszú időn át oktatómesterként dogozott. A televíziózással 1969-ben került kapcsolatba, amikor a Román Televízió Magyar Adása szerződést kötött véle riportok és tudósítások készítésére. “Az anyatejtől az anyaföldig” bővebben

Össztánc ősszel 5. (2. nap)

Jelenet az előadásból (Fotó: www.marosme.ro)

A Fekete Piros című előadás valóban azokat a tartalmakat hordozta, amelyekre számítottunk. A díszletnek – egy forgatható, görgőkön mozgó piros-fekete paraván – nemcsak térelválasztó funkciója volt időnként, hanem mintha idősíkokat szelt volna ketté. “Össztánc ősszel 5. (2. nap)” bővebben

Össztánc ősszel 5. (1. nap)

A János Vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése hibátlan produkció. Legalábbis így látja az elfogult néző, aki nagy örömmel ismerte fel a legkülönbözőbb magyar tájegységek zenei- és néptánc-motívumait a színpadon. “Össztánc ősszel 5. (1. nap)” bővebben

A “világ korondi festője” és költője

Akár Krisztus is lehetne a kommunizmus keresztfájára feszített művész

A közelmúltban volt egy éve annak – 2012. november 9-én –, hogy elhunyt Páll Lajos. Életpályája bizonyság arra, hogy egyáltalán nem kötelező a művésznek az ismert kulturális központokban élnie, ahol a közelben vannak a megnyilvánulási fórumok, a pénzforrások és azok a konjunktúrák, amelyeken lovagolni szokás. “A “világ korondi festője” és költője” bővebben

Ha nem székely, akkor senki és semmi vagyok

Dávid Ferenc kövén ülve a Kolozsvár Belvárosi Unitárius Templomban

Interjúalanyunk vegyes családból származik. Édesapja egy Lehliu (Calarasi megye) melletti telepen született, édesanyja Csíkdánfalván. A Homoródalmással való kapcsolata onnan ered, hogy anyai ágon oda kötődik, a család többi tagja, a közelebbi és a távolabbi rokonsága zöme ma is itt él. Vladimir Paduraru július utolsó vasárnapján konfirmált a homoródalmási unitárius templomban. “Ha nem székely, akkor senki és semmi vagyok” bővebben

KultúrHon: 500 ezer olvasó?

Félreértés ne essék, nem volt félmillió olvasója a KultúrHonnak 2011. októbere óta! Mindössze az történhetett, hogy ennyiszer kattintottak rá a blogra. “Analógul mondva” ennyien lapoztak bele. Bizonyára létezik olyan szoftver is, amely számlálni képes azt is, hogy hány különböző IP-címről jelentkeztek be a portálra, hányan keresgéltek a KultúrHon írásai közt, kik, s mennyi időt áldoztak egy-egy itt szereplő “dolgozat” elolvasására. “KultúrHon: 500 ezer olvasó?” bővebben

“Élet Farkaslakán” – múltból gyökeredző jövő

Tamási Áron 1962-ben. (A kép Tasnádi Gábor tulajdona)

A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) működése minden pillanatában ”kincsőrző” próbál lenni, igyekszik mindig igaz értékeket képviselni és támogatni. Úgy tűnik, hogy ebben az évben több álmuk is teljesülhet. A múlt évben felújították Tamási Ágnes néni, az író húgának házát, amely Tamási Áron Alkotóházként fog üzemelni a jövőben. ““Élet Farkaslakán” – múltból gyökeredző jövő” bővebben

A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről

Fekete György belsőépítész 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Hosszú pályafutása során jelentős szakírói és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat főszerkesztője, hat környezetkultúrával foglalkozó televíziós sorozat szerkesztője és műsorvezetője. “A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről” bővebben

A képzőművészet, mint kapocs

Műtárgyként újragondolt tárgyak Vinczeffy László kertjében

Június 18. és 20. között került sor Szentegyházán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kihelyezett szekciógyűlésére. A konferenciával és filmvetítésekkel egybekötött ülés kiegészítéseként szakmai kirándulásokat szerveztek az MMA tagjainak. “A képzőművészet, mint kapocs” bővebben

Karnyóné Nyíregyházáról

Pregitzer Fruzsina Karnyóné szerepében (www.moriczszinhaz.hu)

Még igazi kőszínház sem vala Magyarországban, s a nyelv is akkoron élé ama nagy újításának elejét, melynek tetőzetét majdan akkora poéta nagyságok fejezék be, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János, illetőleg azok a nagy prózai költők, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és a jó palóc, Mikszáth Kálmán, kikkel aztán a szépliteratúra felhatoland a húszadik századnak hajnaláig. “Karnyóné Nyíregyházáról” bővebben