Herta Müller írja, pontosabban mondatja egyik hősével: “Az őr teli szájjal, halkan így szól: – Fácán az ember, semmi több.” Furcsa mondat ez, nem lehet egyből, s csak úgy értelmezni. “Mi is az ember?” bővebben
Kategória: Szépirodalom
Amikor a Facebook visszaüt
Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a „magyar irodalmi szerelmeskönyv” megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012.), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. “Amikor a Facebook visszaüt” bővebben
Mikor született a legnagyobb székely?
A lengyelfalvi római katolikus plébánia anyakönyvéből egyértelműen kiderül, hogy 1829. február 3-án látta meg a napvilágot, Balázs napján. Székely András plébános keresztelte meg február 9-én. „Az újszülött neve: Illustrissimus Blasius, Baro, Orbán, Johannes, Paulus. Szülei (parentes): Illustrissimus D. Baro Joannes Orbán et Illustr. D. Eugenia Knecht, vero nomine Foresti. – Keresztszülők: Illustrissimus Dominus Comes Jóannes Haller et Magnifica D. Anna, Ugron, – helyettesíti (substitutus patrinus): Mag. D. Bölcskövi, capitanus.” – olvassuk a Bányai János által szerkesztett Székelység, 1940. évi 3-5. számának 19. oldalán. “Mikor született a legnagyobb székely?” bővebben
Egy ifjú regényíró
A közelmúltban került sor – január 25-én, péntek este – a 80. évében járó, helytörténeti és önéletrajzi jellegű írásairól ismert szerző regényírói bemutatkozására. A találkozót a székelyudvarhelyi Örmény Klubban tartották, ahol Szálasy úr egy 488 oldalas könyvvel lepte meg az érdeklődőket. Az igen népes, a szebb és jobb polgári időkre emlékeztető közönség – örmény származású magyarok és szimpatizánsok – a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében vett részt egy színvonalas műsoron, majd megtudhatta, hogy ez a „szerelmi dráma” a jelennek és a jövőnek, a változó társadalomnak szól. “Egy ifjú regényíró” bővebben
A Spiró-jelenség
Furcsa érzéseket kelt az emberekben, hogyha Spiró Györgyöt emlegetik. Sokan jelentős színházi sikereire emlékeznek, sokan nagylélegzetű regényeit idézik magukban, mások talán a verseit és a botrányt, amely jórészt egyetlen versike kapcsán született, s tart azóta is. “A Spiró-jelenség” bővebben
Ahogyan Djuvara látja
A Román Televízió által 2011. szeptemberében sugárzott Neagu Djuvara-interjú némiképp rövidített és szerkesztett változata sokat segít a jeles alkotó emberi tulajdonságainak és az általa képviselt intellektuális álláspont megértésében.
Búcsú Páll Lajostól
Múltból lélegző jelen (2.) – Bonchida
Riportunk első részében a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál tett látogatásról esett szó, majd azzal az ígérettel fejeztük be azt az írást, hogy – ha már annyira közel vagyunk – akkor átmegyünk Bonchidára. A Kallós-kúria udvaráról látszik a Bánffy-kastély csonkaságában is impozáns épületegyüttese. “Múltból lélegző jelen (2.) – Bonchida” bővebben
DráMA 5 – 2. nap
“Titok a drámaírás” – mondta mosolyogva Szálinger Balázs, aki a DráMA5 első napjának vendége volt. A drámaírót abból az alkalomból hívták meg, hogy megjelent egy kötete, amely egyben prózát, verset és drámát tartalmaz. Azt a Köztársaság című darabot is, amelyet az idei évadban műsorára tűz a helyi Tomcsa Sándor Színház. A közönségtalálkozó előtt beszélgettünk Balázzsal, illetve voltak némi előkészületei is elektronikus levélformában, de az író eléggé szűkszavúnak bizonyult még így is. “DráMA 5 – 2. nap” bővebben
Ana Blandiana zöld levélpapírjáról
Az idén hetvenedik évét töltött Ana Blandiana, nemzetközi szinten is jól ismert román költő előtti szép tisztelgés az a fordításkötet, ami Ráduly Jánosnak köszönhető. A kerek évforduló előtt megjelent könyvecskét kézhez vétele után Blandiana meleg sorokkal köszönte meg a Kibéden élő néprajzkutató-fordítónak. “Ana Blandiana zöld levélpapírjáról” bővebben