Amikor a Facebook visszaüt

Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők szerzője

Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a „magyar irodalmi szerelmeskönyv” megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012.), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. “Amikor a Facebook visszaüt” bővebben

Mikor született a legnagyobb székely?

Orbán Balázs ismeretlen fotója (Molnár Attila gyűjteményéből)

A lengyelfalvi római katolikus plébánia anyakönyvéből egyértelműen kiderül, hogy 1829. február 3-án látta meg a napvilágot, Balázs napján. Székely András plébános keresztelte meg február 9-én. „Az újszülött neve: Illustrissimus Blasius, Baro, Orbán, Johannes, Paulus. Szülei (parentes): Illustrissimus  D. Baro Joannes Orbán et Illustr.  D. Eugenia Knecht, vero nomine Foresti. – Keresztszülők: Illustrissimus Dominus Comes Jóannes Haller et Magnifica D. Anna, Ugron, – helyettesíti (substitutus patrinus): Mag. D. Bölcskövi, capitanus.” – olvassuk a Bányai János által szerkesztett Székelység, 1940. évi 3-5. számának 19. oldalán. “Mikor született a legnagyobb székely?” bővebben

Egy ifjú regényíró

Szálasy Ferenc: Anikó - szerelmi dráma

A közelmúltban került sor – január 25-én, péntek este – a 80. évében járó, helytörténeti és önéletrajzi jellegű írásairól ismert szerző regényírói bemutatkozására. A találkozót a székelyudvarhelyi Örmény Klubban tartották, ahol Szálasy úr egy 488 oldalas könyvvel lepte meg az érdeklődőket. Az igen népes, a szebb és jobb polgári időkre emlékeztető közönség – örmény származású magyarok és szimpatizánsok – a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében vett részt egy színvonalas műsoron, majd megtudhatta, hogy ez a „szerelmi dráma” a jelennek és a jövőnek, a változó társadalomnak szól.  “Egy ifjú regényíró” bővebben

A Spiró-jelenség


Spiró György író, drámaíró, egyetemi oktató és ...vitatott/abszolvált érettségi tétel

Furcsa érzéseket kelt az emberekben, hogyha Spiró Györgyöt emlegetik. Sokan jelentős színházi sikereire emlékeznek, sokan nagylélegzetű regényeit idézik magukban, mások talán a verseit és a botrányt, amely jórészt egyetlen versike kapcsán született, s tart azóta is. “A Spiró-jelenség” bővebben

Ahogyan Djuvara látja


A havasalföldi elit kun származású volt a XIII. században?

A Román Televízió által 2011. szeptemberében sugárzott Neagu Djuvara-interjú némiképp rövidített és szerkesztett változata sokat segít a jeles alkotó emberi tulajdonságainak és az általa képviselt intellektuális álláspont megértésében.

“Ahogyan Djuvara látja” bővebben

Búcsú Páll Lajostól

Oly korban élt, amikor
„ Fegyveres őr parancsolt a merev ártatlannak,
Tán az Úr elaludt, elköltözött, vagy meghalt.”

“Búcsú Páll Lajostól” bővebben

Múltból lélegző jelen (2.) – Bonchida


Lassú megújulás

Riportunk első részében a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál tett látogatásról esett szó, majd azzal az ígérettel fejeztük be azt az írást, hogy – ha már annyira közel vagyunk – akkor átmegyünk Bonchidára. A Kallós-kúria udvaráról látszik a Bánffy-kastély csonkaságában is impozáns épületegyüttese. “Múltból lélegző jelen (2.) – Bonchida” bővebben

DráMA 5 – 2. nap

Szálinger Balázs a DráMa5 megnyitóján

“Titok a drámaírás” – mondta mosolyogva Szálinger Balázs, aki a DráMA5 első napjának vendége volt. A drámaírót abból az alkalomból hívták meg, hogy megjelent egy kötete, amely egyben prózát, verset és drámát tartalmaz. Azt a Köztársaság című darabot is, amelyet az idei évadban műsorára tűz a helyi Tomcsa Sándor Színház. A közönségtalálkozó előtt beszélgettünk Balázzsal, illetve voltak némi előkészületei is elektronikus levélformában, de az író eléggé szűkszavúnak bizonyult még így is. “DráMA 5 – 2. nap” bővebben

Ana Blandiana zöld levélpapírjáról


A költőnő, akit a idestova negyven éve nemzetközi szinten is számon tartanak

Az idén hetvenedik évét töltött Ana Blandiana, nemzetközi szinten is jól ismert román költő előtti szép tisztelgés az a fordításkötet, ami Ráduly Jánosnak köszönhető. A kerek évforduló előtt megjelent könyvecskét kézhez vétele után Blandiana meleg sorokkal köszönte meg a Kibéden élő néprajzkutató-fordítónak.  “Ana Blandiana zöld levélpapírjáról” bővebben