… a kultúra otthona
Kájoni János-díjakat adott át a Magyar Nyelv Napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa. A díjátadó ünnepséget november 16-án este a Székelyföldi Akadémia Gyergyóremetén zajló kötetbemutató eseményén tartották. Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és P. Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. “Kitüntették P. Buzogány Árpádot” bővebben
Az idős korában, de mégis tragikusnak mondható hirtelenséggel elhunyt Kovács Piroska tanárnőre életútjának rövid felidézésével emlékezünk. Bízunk benne, hogy az általa kezdeményezett – a község határát jóval túllépő – programjainak lesz folytatása, s reméljük azt is, hogy az általa Máréfalván megőrzött és létrehozott értékeknek gazdája, az általa gyújtott szikrának továbbvivője lesz a Kőlik alatti faluban. “In memoriam Kovács Piroska” bővebben
Veronica Porumbacu, a múlt századi román költészet ismert szerzőjének verseiből válogatta Ráduly János azt a kis kötetre valót, melyet magyarra fordított. Másféle játék címen a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó jelentette meg. Ezzel Ráduly János román fordításköteteinek száma négyre gyarapodott. “Porumbacu-versek Ráduly János fordításában” bővebben
Augusztus 20-21-én, Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata támogatásával tartják a III. Székelyföldi Könyvnapokat. Lelkes irodalomkedvelők ezt a programot négy évvel ezelőtt indították útjára az Udvarhelyi Híradó székhelyén. “Könyves hagyományt újítanak fel a Szent István Napokon” bővebben
Bölöni Domokos (1946. augusztus 11.) romániai magyar író, majd két évtizeden keresztül Korondon tanított, ezt követően, 1990 tavaszától a marosvásárhelyi Népújság művelődési rovatát szerkesztette nyugalomba vonulásáig. Maros megyében (volt Kis-Küküllő vármegye), a közigazgatásilag Bonyha községhez tartozó, Dányán nevű faluban született. Dicsőszentmártonban járt középiskolába. 1973-ban román-magyar szakos oklevelet szerzett a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán. Korondi időszakában volt községi könyvtáros, iskolaigazgató, irodalmi kör szervezője… Nyugdíjazása óta szépíróként jóval aktívabb, mint korábban, és jut ideje értékesnek tartott, de elfelejtett életművek feldolgozására, gondozására is. “Bölöni Domokos 70.” bővebben
Ezt az alapigazságot Szász Ferenc brassói unitárius lelkész mondotta, amikor méltatta Bencző Dénes (1929) ny. unitárius lelkész-esperes frissen megjelent kötetét, amelyet július 10-én, vasárnap este mutattak be Homoródalmáson. Hogy honnan vette laudációjához ezt az evidenciát, honnan nem, de megállapítása mindenképp telitalálat, valóban elviselhetőbb az élet, hogyha humorunkkal és humorunknál vagyunk. ““A humor földön kívüli ajándék”” bővebben
A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és ilyenkor kezdődik az aratás. A teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni. Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. “Péter és Pál napja – az aratás kezdete” bővebben
A településről szóló fényképkiállítással szemben eleve elvárásaink vannak. Annak is, aki nem ismeri Atyhát és persze annak is, aki itt él. Egyrészt elvárjuk, hogy olyan képet kapjunk a felvételek által a faluról, ami eddigi ismereteinket igazolja, másrészt pedig olyat is szeretnénk látni, amiben eddig nem volt részünk, amit nem ismerünk. Harminc felvétel által azonban ez kevésbé lehetséges. Sőt, sokórányi mozgóképpel sem lehet ezt a látványt, érzést elénk varázsolni. “Változó falukép a múló időben” bővebben
Gellérd Judit, alias, Zizi egyik főszereplője a jelenkori unitárius egyház életének, s életpályája, sorsa is lassan beépül egyháza történelmébe. Erre őt elsősorban nem édesapja, dr. Gellérd Imre élete predesztinálja, hanem az az életút, amit születésétől mostanáig a Föld két ellentétes pontja közt – stílszerűen szólva– violinkulcs alakban megtett: a hegedűsök közt a legjobb orvos, orvosok közt a legjobb hegedűs. “A kudarc áldásai – Gellérd Judit könyvéről” bővebben
A közeljövőben szülőföldjére látogat a világhírű kutató, Barabási Albert László, a bostoni Northeastern Egyetem-, a Harward Egyetem és a budapesti Közép-Európai Egyetem professzora, magyar fizikus, hálózatkutató, ugyanis a székelyudvarhelyi Rotary Klub, felkérte az április 8-án tartandó XV. Székelyudvarhelyi Rotary Jótékonysági Bál fővédnökségére. “Székelyudvarhelyre látogat Barabási Albert László” bővebben
