Veronica Porumbacu, a múlt századi román költészet ismert szerzőjének verseiből válogatta Ráduly János azt a kis kötetre valót, melyet magyarra fordított. Másféle játék címen a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó jelentette meg. Ezzel Ráduly János román fordításköteteinek száma négyre gyarapodott.
A néprajzkutató, rovásírásos emlékeinket tanulmányozó Ráduly János saját versei mellett fordításokat is folyamatosan közölt a hazai lapokban. Első önálló fordításkötetét, Eminescu Az estcsillag című versének újabb magyar tolmácsolását 1993-ban a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg, ezért állami díjjal tüntették ki Rádulyt. 2012-ben két kötetnyi újabb fordítással jelentkezett: Nichita Stănescu Szomorú ének a szerelemről, illetve Ana Blandiana Szélhozta csillag, mindkettő a marosvásárhelyi Silver Tek Kiadó gondozásában került ki a sajtó alól.
A friss könyvecske anyagát szintén Ráduly válogatta. Az 1921. október 24-én Bukarestben született Veronica Porumbacu verset és prózát írt, nem mellesleg a magyar irodalom jeles szerzőitől fordított románra. Vörösmarty, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, József Attila, Weöres Sándor, a hazai Szemlér Ferenc, Kiss Jenő, Farkas Árpád verseit ismertette meg a román olvasóval.
Porumbacu élete azonban tragikus véget ért, az 1977. március 4-i földrengés áldozata lett. „Halála a magyar irodalom veszteségét is jelentette”, fogalmaz Ráduly vele kapcsolatosan.
A szerény kivitelezésű kötet félszázat meghaladó Porumbacu-fordítást tartalmaz, mindannyi szabadvers. Laza egyszerűséggel és természetességgel formált mondatok, melyekre a látomásosság jellemző: a lírai én gondolatai víziószerűen vetülnek ki a világra. Retorikai alakzatokat (költői kérdés, felsorolás, ismétlések sora) sűrűn alkalmaz, hogy kiemelje az amúgy rövid szövegek legfontosabb gondolatait, illetve meggyőző erővel állíthassa mondatait az olvasó elé. A világról, annak változásairól vallott nézete a legegyszerűbben kapcsolódik a mindenkori ember életéhez: „A föld alatt Bizánc./ Bizánc alatt Róma./ Róma alatt Miletosz./ Miletosz alatt…/ Két falusi gyerek fogócskát/ játszik a romok között” – olvassuk Civilizáció című versét, a háborúról pedig megdöbbentő egyszerűséggel fogalmaz: „S a kőcsigák is lehulltak/ az éti csigák mellé” (Háború). Máskor egyetlen pillanatba sűríti a végtelennek tűnő idő hatalmas darabjait: „Veréb ugrál/ a ház cserepein –/ egyik évszázadból a másikba” (Pillanat). A kötetke címénél maradva azért idézzük a Másféle játék című verset, mert ebből is kiderül, hogy Porumbacu mennyire frappánsan meg tudta ragadni szinte mindenben az emberi oldalt, legyen szó idő teléséről, történelemről vagy másról: „Trója ma – csak utánzat/ mellvértek – kartonpapírból/ akhájok – sztaniollemezből/ pusztító tűzvészek…/ de a faló/ örök igazi.”
A kiadvány érdekessége, hogy – a korondi születésű, Szovátán élő szerző és szerkesztő, Molnos Ferencnek tulajdoníthatóan – egy beszélgetést közöl a Szovátán lakó Fülöp Józsefné Tófalvi Erzsébettel, aki a román fővárosban a költőnő házvezetője volt, és később, hazakerülve is kapcsolatot tartottak. A gyermektelen Porumbacuék Homoródalmásról vették magukhoz az akkor beszélni tanuló Elena Ecaterinát, aki mellé magyar lányt kerestek, hogy a kislányt magyarul tanítsa.
A tetszetősebb kivitelezést érdemlő könyvecske olvastán érzett örömet durva kiadói igénytelenség lankasztja, ugyanis a borítón egymás melletti szavakban két olyan helyesírási hibát látunk, ami az elemi osztályt végzett gyermeknek sem nézhető el. A kiadvány szövegének gondozására senkit nem kértek fel, a technikai szerkesztés (tördelés) sem mutat semmi igényességet. Az jut eszembe: évtizedekkel ezelőtt még középszerű szerzők munkáinak fordításait is állami pénzeken, tetszetős kötetekben adták ki, ma már arra sem jut, hogy egy elrontott borítót újranyomjanak. Veronica Porumbacu emléke, Ráduly János igyekezete és a két nép egykoron oly sokat hangoztatott „testvérisége” ennél azért többet érdemelne.
P. Buzogány Árpád