“A humor földön kívüli ajándék”

Bencző tiszteletes negyedik könyve - teljesen más műfaj, de ez is a lelkészi munka hozadéka

Ezt az alapigazságot Szász Ferenc brassói unitárius lelkész mondotta, amikor méltatta Bencző Dénes (1929) ny. unitárius lelkész-esperes frissen megjelent kötetét, amelyet július 10-én, vasárnap este mutattak be Homoródalmáson. Hogy honnan vette laudációjához ezt az evidenciát, honnan nem, de megállapítása mindenképp telitalálat, valóban elviselhetőbb az élet, hogyha humorunkkal és humorunknál vagyunk.

Szász Ferenc, Bencző Dénes, Nagy László (A szerző felvételei)

Bencző tiszteletes almási születésű, papi hivatásából 43 esztendőt töltött szülőfalujában, ami önmagában is hosszú idő, hiszen az 1956 és 1999 közötti időszakban igen sok fontos, embert és világot próbára tevő esemény történt, komoly felkészültség, kitartás és képesség kellett, hogy az úrasztala mellől méltón és hitelesen lehessen szolgálni. A szolgálattevés kiválóan sikerült, a tiszteletes folyamatosan népe körében élt, ismerve annak nyilvánvaló és legrejtettebb gondjait, s a hatóságokkal – bár mindvégig figyelték a belügyi szervek – is megtalálta a megfelelő hangnemet, anélkül, hogy hivatásában, hitében, emberségében sérült volna.

Csete Árpád, Homoródalmáson szolgáló unitárius lelkész köszöntötte a jelenlevőket

Nyugdíjazása után Gyergyócsomafalván telepedett le, ahonnan még hosszú éveken át ellátta a Gyergyói-medencében élő unitárius szórványt, miközben három kötetben – több mibt ezer oldalon – sajtó alá rendezte prédikációit, különböző alkalmakkor elhangzott beszédeit.

Szülőföldjén és unitárius körökben mindhárom könyve méltán váltott ki osztatlan sikert. Az almásiak aszért kedvelik ezeket a műveket, mert maguk, családjuk, szeretteik is részei, részesei ezeknek az emlékiratoknak, az unitárius papkollégák meg azért, mert az írások által egy nem mindennapi szónok és egy kiváló tollú emlékíró bontakozik ki, akitől tanulni lehet és kell. (Anekdotába illő történet, de helytálló, hogy egy papi gyűlésen megkérdezték az egyik lelkészt, hogy mit, miről fog prédikálni; erre töredelmesen bevallotta, hogy amennyiben kifogyna a mondanivalóból, akkor előveszi Bencző Dénes valamelyik könyvét!)

A közönség - sokan eljöttek a kántori lakba, de akár a kultúrházat is meg lehett volna tölteni egy kis rászervezéssel

A Történetek a Világ közepéből évtizedeken át, ünnepeken és hétköznapokon hosszú láncolátán összegyűjtött anekdoták sorozata.

Szász Ferenc elmondása szerint, aki Brassóban szolgál, ott született, de apai ágon maga is almási származású, itt nem csak Bencző Dénes szolgálati idejéből származnak a történetek, hanem egy sokkal bővebb intervallumból, az elődök átörökített humorának esszenciája is jelen van – már ami fennmaradt az idő rostáján -, és a történetek egy része vándor-anekdota, amelyek másutt estek meg, de akár itt is megtörténhettek volna. Az ilyen összeállítás biztatást is jelent a maiaknak, hogy maguk is értő füllel, nyitott szemmel járjanak a világban és igyekezzenek minél több eseményt lejegyezni a környezetükből, hogy azokat átadhassák az utánuk következőknek.

Nagy László, a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius gyülekezet lelkésze – szintén homoródalmási születésű – a kötet keletkezésének körülményeiről ejtett pár szó. A kéziratot Balikáné Bognár Mária gondozta és lektorálta. A szerkesztési munkálatokat Szász Ferenc és maga Nagy László, illetve Péterfi Dénes, a szerző unokája végezte.

Szakmailag, tipográfiailag teljesen rendben levő, igényes kötet, amely A derű ragyogó szikrái alcímet viseli. A kiadás ideje 2016, s helye mi lehetne más, mint a Világ Közepeként aposztrofált község: Homoródalmás. Hogy derűs történetekről van szó, azt a borítót tervező Fogarasi Hunor munkája is jól jelzi.

A kiemelkedésért, a falu "mennybemeneteléért", a Világ-közepe státuszért dolgozni kell

Az író-olvasó találkozó, amelyen mintegy szászan vettek részt, nem tartott túl hosszasan, hiszen nagyon sokan alig várták, hogy kézbe vehessék és kiolvashassák a könyvet. (Egyébként percek alatt elfogytak a pillanatnyilag rendelkezésre álló példányok, mindenki 3-4 darabot vásárolt, hiszen a távollevő hozzátartozókra is gondoltak. Nem kell elkeserednie senkinek: utánnyomás is lesz hamarosan!)

Bencző Dénes tiszteletes beszéde 10’11”-nél kezdődik:

watch?v=taZ2vY9NlhY

Bencző tiszteletes úr egy roppant fontos megállapítást fűzött a “világ-közepi” gondolathoz: minden embernek van szülőhelye, szülőfaluja, s az mind-mind a világ közepe, csak éppen dolgozni kell érte, hogy valóban azzá váljék, s máshonnan is lássék a “világ-közepiség”. Az almási ember is azért tűnik egy fejjel magasabbnak másoknál, mert a világban járván-kelvén tesz is ezért, hazahozza a portékát, a tudást, a látottakat, hogy minden a legszentebb szülőföld hasznára váljék.

Aki nem almási, az is megérti - tartást tanul a humoros történetek által, hiszen mindenikben egy-egy speciális élethelyzet, korkép, korhangulat, esszencia rejlik

Az almásiak java most erősen olvas.

Talán újabb anekdoták, kellemes, vagy olykor kellemetlen történések villannak fel itt-ott az emlékezetből  a kötetben szereplők hatására, hogy “leíródjanak” és a következő időkig felhatoljanak a helyiekben.

És azok is olvassák Bencző tiszteletes úr történeteit, akik nem született-almásiak, akik más kisvilágokat szeretnének ott, középen, fent és a magasban látni.

Jó egészséget, kitartást a nyugalmazott tiszteletesnek, hiszen még újabb történetek, komolyak, humorosak is előkerülhetnek az emlékezet fiókjából

Magukhoz igazíthatják az itteni anekdotákat sokan, hogy másutt serkentsék őket derűre és cselekedetekre, hogy olykor önmaguk fölé emelkedve, akkor is felfelé tekintsenek, ha azt mondják nekik, hogy olyan mély gödörben vannak, ahonnan nem is látszik már az ég.

A Duna Televízió 2009-ben készített életút-interjút a nyugalmazott tiszteletessel:

watch?v=NIOG-8Uwfns

Dehogynem látszik! A lélek derűje mindenen átsüt, csak hinni kell a csodában, a humor földönkívüli erejében, amelyet a Jóisten rendelt, hogy elviselhetőbb legyen általa az élet.

Simó Márton