… a kultúra otthona
Kevesebb mint egy évvel ezelőtt, tavaly, a Munkás Szent József-búcsú alkalmával jelentette be hivatalosan nt. Mátyás Gábor plébános, hogy a szükségletek azt kívánják, hogy Zeteváralja templomát mintegy szász négyzetméterrel meg kell nagyobbítani, s ha már erre sor kerül, akkor a torony, a karzat, az orgona, a szentély, a teljes tetőzet és a belső bútorzat, a fűtésrendszer felújítását is meg kell ejteni. “Passió Zeteváralja felújított templomában” bővebben
Hogyha Benedekffy Katalin hazalátogat Nagygalambfalvára, mindig keresi az alkalmat, hogy leüljünk egy-egy rövid beszélgetésre. Ilyenkor beszámol az eltelt hetek-hónapok eseményeiről és nagy izgalommal újságolja, hogy éppen milyen programokra és szerepekre készül. “Március idusán Amerikában” bővebben
A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról. “Székely Fesztivál másodszor” bővebben
Amikor hozzáfogtam a jelenlegi dolgozat megírásához, a székely falu mai képére gondoltam, annak előző arcára, amelyre oly szívesen emlékszünk, s amelyet oly módszeresen romboltunk szét az elmúlt évtizedekben. Aztán arra az ötletre is, amely a Modern Székely Ház nevű projekt keretében bukkant fel pár évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére. Fájó a múlt emlékeinek fokozatos eltűnése. Fájó az is, hogy igény szerint, mai köntösben nem sorakoznak elénk ezek az újragondolt házak. Valószínű, hogy az épületek formájának és küllemének változásával a lelkünk is mássá lesz. Mivel nem igazán értem, hogy miért nem kell nekünk az, ami a miénk, elhatároztam, hogy jobban elmélyülök a témában. Hiszen velünk, bennünk is baj van. “Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?” bővebben
A több helyszínen komoly sikerrel bemutatott Boldogasszony vándorkiállítás következő állomása a székely anyaváros. Ez a jeles művészek alkotásait tartalmazó válogatás 2015. június 9-én indult külhoni útjára. Elsőként Kárpátaljára vitték az 55 kortárs magyar alkotó Mária-ábrázolását bemutató tárlatot. A kiállítás a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a Csíksomlyói Ferences Kolostor hirdetett meg a 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra abból az alkalomból, hogy ötszáz éves a csíksomlyói Szűz Mária-szobor. “Boldogasszony kiállítás Székelyudvarhelyen is” bővebben
A Bucsecs hatalmas, tömeges megjelenésű bástyaként őrködik Erdély délkeleti végvidékén, a Déli-Kárpátok és a Kárpátkanyar határán. Tekintélyt parancsoló, óriási sziklás leszakadásai és jégvájta formakincse az előbbi nagytájhoz, kőzettani szerkezete pedig az utóbbihoz sorolja. Vad alpesi látványával méltó kiegészítése a Déli-Kárpátok uralkodó, 2500 méter fölé merészkedő vonulatait bemutató túrakönyv-sorozatnak, amelynek elsődleges célja a glaciálisan átformált térszínek ismertetése. Székely Árpád túrakönyv-sorozatának negyedik kötetében a Bucsecs hegységet, Erdély délkeleti bástyáját mutatja be. “Túrakönyv a Bucsecsről” bővebben
A minap tájházlátogató körutat szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Egy olyan tapasztalatcseréről, vagy inkább helyszínbejárásról van szó – hiszen a mostani volt a kilencedik alkalom -, amikor a meglátogatott objektumok vezetői elmesélik az általuk létrehozott gyűjtemény történetét, bemutatják a mai állapotot és ejtenek pár szót a terveikről is. “Tájházlátóban a Nyikó-mentén” bővebben
Az idei Székelyföld Napok keretében szervezték meg a 2. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét. A program ötletgazdájával és főszervezőjével, Szabó Károly filmrendező-operatőrrel beszélgettünk e fontos filmszakmai eseménysorozatot követően, hiszen minden sikeresen vagy kevésbé sikeresen lezajlott projekt után szokás egy-egy kiértékelőt tartani, s továbbgondolni a témát, hogy a jövőben hol, mikor, s milyen értelemben kell finomítani a szervezés és a bonyolítás folyamatában, hogy az eredmény még látványosabb és még hatásosabb, emlékezetesebb legyen. “Időszeletek, relikviák – magunk tükre” bővebben
Homoródszentpál egykori unitárius lelkészének alakja mára már egyre inkább távolodik az időben. Több rendszerváltozás is lezajlott itteni működése óta. Egy gondokkal terhelt és reményekkel biztató, nagyon hosszú évszázad és egy évtized telt el azóta, hogy néhai Ürmösi József (1879–1955) elfoglalta a parókiát 1904 júliusában. Viszont arra a huszonöt esztendőre, amelyet itt töltött, ma is szívesen emlékeznek a szentpáliak. “Pap és apostol” bővebben
A székelyudvarhelyiek közül sokan, miután (Magyarország felé dolgozó) területi tévéstúdiója lett a városnak, a csíkiak, miután ott magyar főkonzulátust nyitottak, kissé lekicsinylően mondták, hogy Szentgyörgyön “magyar szoba” nyílott, mert nekik csak annyi jutott. “Bezárt a “magyar szoba” Sepsiszentgyörgyön” bővebben