… a kultúra otthona
Egy teljesen szokványos történetet dolgoz fel Radu Muntean filmje. Annyira hétköznapi az Ünnepek után, kedden, mintha bekapcsolnánk egy kamerát és a megszokott módon kezdenénk létezni az objektív előtt, mintha ott se lenne a cucc. Paul (Mimi Brănescu) és Adriana (Mirela Oprișor) tíz éve házasok. “Ünnepek után” bővebben
Nem Micimackó egykedvű barátjáról forgatta filmjét a lassan ötven éve a pályán levő Woody Allen, a Füles név ugyanis itt nem valamiféle hosszúra nyúlt zajfogóval rendelkező négylábúra utal, hanem egy jókor, jó helyen kapott információra. “A bűvész és mutatványa” bővebben
Ha csak ennyi maradna meg ebből a filmből, már megérte megnézni. Vannak olyan mondatok, képek, ami mellé minden más körítés, szinte fölösleges, annyira biztosan célba találnak. A Shadowboxer esetében ráadásul nemcsak ez a mondat van, az egész film remekmű, a fene sem érti a filmvilágot, miért nem folyt annak idején a vízcsapból is ez a remek film, és miért csak véletlenszerűen, éjjel fél kettőkor találkozik vele az ember valahol a román közszolgálati csatornán. “Shadowboxer – „Szégyellem magam. Ma éjjel Istenre gondoltam.”” bővebben