Bölöni Domokos 70.

Bölöni Domokos

Bölöni Domokos (1946. augusztus 11.) romániai magyar író, majd két évtizeden keresztül Korondon tanított, ezt követően, 1990 tavaszától a marosvásárhelyi Népújság művelődési rovatát szerkesztette nyugalomba vonulásáig. Maros megyében (volt Kis-Küküllő vármegye), a közigazgatásilag Bonyha községhez tartozó, Dányán nevű faluban született. Dicsőszentmártonban járt középiskolába. 1973-ban román-magyar szakos oklevelet szerzett a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán. Korondi időszakában volt községi könyvtáros, iskolaigazgató, irodalmi kör szervezője… Nyugdíjazása óta szépíróként jóval aktívabb, mint korábban, és jut ideje értékesnek tartott, de elfelejtett életművek feldolgozására, gondozására is. “Bölöni Domokos 70.” bővebben

“A humor földön kívüli ajándék”

Bencző tiszteletes negyedik könyve - teljesen más műfaj, de ez is a lelkészi munka hozadéka

Ezt az alapigazságot Szász Ferenc brassói unitárius lelkész mondotta, amikor méltatta Bencző Dénes (1929) ny. unitárius lelkész-esperes frissen megjelent kötetét, amelyet július 10-én, vasárnap este mutattak be Homoródalmáson. Hogy honnan vette laudációjához ezt az evidenciát, honnan nem, de megállapítása mindenképp telitalálat, valóban elviselhetőbb az élet, hogyha humorunkkal és humorunknál vagyunk. ““A humor földön kívüli ajándék”” bővebben

Péter és Pál napja – az aratás kezdete

A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és  ilyenkor kezdődik az aratás. A  teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.  Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. “Péter és Pál napja – az aratás kezdete” bővebben

Változó falukép a múló időben

Balázs Ödön felvétele

A településről szóló fényképkiállítással szemben eleve elvárásaink vannak. Annak is, aki nem ismeri Atyhát és persze annak is, aki itt él. Egyrészt elvárjuk, hogy olyan képet kapjunk a felvételek által a faluról, ami eddigi ismereteinket igazolja, másrészt pedig olyat is szeretnénk látni, amiben eddig nem volt részünk, amit nem ismerünk. Harminc felvétel által azonban ez kevésbé lehetséges. Sőt, sokórányi mozgóképpel sem lehet ezt a látványt, érzést elénk varázsolni. “Változó falukép a múló időben” bővebben

A kudarc áldásai – Gellérd Judit könyvéről

Gellérd Judit, alias, Zizi egyik főszereplője a jelenkori unitárius egyház életének, s életpályája, sorsa is lassan beépül egyháza történelmébe. Erre őt elsősorban nem édesapja, dr. Gellérd Imre élete predesztinálja, hanem az az életút, amit születésétől mostanáig a Föld két ellentétes pontja közt – stílszerűen szólva– violinkulcs alakban megtett: a hegedűsök közt a legjobb orvos, orvosok közt a legjobb hegedűs. “A kudarc áldásai – Gellérd Judit könyvéről” bővebben

Székelyudvarhelyre látogat Barabási Albert László

Barabási Albert László (Fotó: www.index.hu)

A közeljövőben szülőföldjére látogat a világhírű kutató, Barabási Albert László, a bostoni Northeastern Egyetem-, a Harward Egyetem és a budapesti Közép-Európai Egyetem professzora, magyar fizikus, hálózatkutató, ugyanis a székelyudvarhelyi Rotary Klub, felkérte az április 8-án tartandó XV. Székelyudvarhelyi Rotary Jótékonysági Bál fővédnökségére. “Székelyudvarhelyre látogat Barabási Albert László” bővebben

Passió Zeteváralja felújított templomában

Kevesebb mint egy évvel ezelőtt, tavaly, a Munkás Szent József-búcsú alkalmával jelentette be hivatalosan nt. Mátyás Gábor plébános, hogy a szükségletek azt kívánják, hogy Zeteváralja templomát mintegy szász négyzetméterrel meg kell nagyobbítani, s ha már erre sor kerül, akkor a torony, a karzat, az orgona, a szentély, a teljes tetőzet és a belső bútorzat, a fűtésrendszer felújítását is meg kell ejteni. “Passió Zeteváralja felújított templomában” bővebben

Március idusán Amerikában

Az év eleji turnén - előadásra készülődve

Hogyha Benedekffy Katalin hazalátogat Nagygalambfalvára, mindig keresi az alkalmat, hogy leüljünk egy-egy rövid beszélgetésre. Ilyenkor beszámol az eltelt hetek-hónapok eseményeiről és nagy izgalommal újságolja, hogy éppen milyen programokra és szerepekre készül.  “Március idusán Amerikában” bővebben

Székely Fesztivál másodszor

A II. Székely fesztivál logója

A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról. “Székely Fesztivál másodszor” bővebben

Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?

Képesek leszünk-e úgy megújulni, hogy a múlt értékeit magunkba kódolva hordozzuk?

Amikor hozzáfogtam a jelenlegi dolgozat megírásához, a székely falu mai képére gondoltam, annak előző arcára, amelyre oly szívesen emlékszünk, s amelyet oly módszeresen romboltunk szét az elmúlt évtizedekben. Aztán arra az ötletre is, amely a Modern Székely Ház nevű projekt keretében bukkant fel pár évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére. Fájó a múlt emlékeinek fokozatos eltűnése. Fájó az is, hogy igény szerint, mai köntösben nem sorakoznak elénk ezek az újragondolt házak. Valószínű, hogy az épületek formájának és küllemének változásával a lelkünk is mássá lesz. Mivel nem igazán értem, hogy miért nem kell nekünk az, ami a miénk, elhatároztam, hogy jobban elmélyülök a témában. Hiszen velünk, bennünk is baj van. “Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?” bővebben