Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?

Képesek leszünk-e úgy megújulni, hogy a múlt értékeit magunkba kódolva hordozzuk?

Amikor hozzáfogtam a jelenlegi dolgozat megírásához, a székely falu mai képére gondoltam, annak előző arcára, amelyre oly szívesen emlékszünk, s amelyet oly módszeresen romboltunk szét az elmúlt évtizedekben. Aztán arra az ötletre is, amely a Modern Székely Ház nevű projekt keretében bukkant fel pár évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére. Fájó a múlt emlékeinek fokozatos eltűnése. Fájó az is, hogy igény szerint, mai köntösben nem sorakoznak elénk ezek az újragondolt házak. Valószínű, hogy az épületek formájának és küllemének változásával a lelkünk is mássá lesz. Mivel nem igazán értem, hogy miért nem kell nekünk az, ami a miénk, elhatároztam, hogy jobban elmélyülök a témában. Hiszen velünk, bennünk is baj van. “Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?” bővebben

A hősök emlékezete

E század katonái a boldog békeidők vége felé, 1914 tavaszán nem sejthették, hogy az utolsó száz naphoz még hozzáadódik négy és fél esztendő háborúskodás (www.fortepan.hu)

Száz évvel ezelőtt tört ki az első világháború, az a romlássorozat, amely aztán szétfeszegette az államformát, amelyben Magyarország oly hosszú időn át élt és működött, s gyakorlatilag felszámolta az ezeréves határokat; a terület kétharmada elveszett, a magyar ajkú lakosság egyharmada pedig a határokon kívülre szorult a háborút lezáró szerződések nyomán. Ezt a traumát a nemzet azóta sem heverte ki. “A hősök emlékezete” bővebben

A kutató, a vezető és a kisebbségi sors

Az 1920. június 4-én szétszabdalt ország

Idén tizedik alkalommal szerveztek társadalomtudományi tábort a Szentegyháza melletti Szeltersz-fürdőn. Bárdi Nándor (PhD) történész-kutatóval, egyetemi oktatóval, az MTA Társadalomtudományi Központjának Kisebbségkutató Intézetének munkatársával, a romániai magyarság múlt századi történetének egyik legavatottabb ismerőjével és az ezredvég óta zajló események értő szemlélőjével tudományról, társadalomról és magyarság helyzetéről beszélgettünk. “A kutató, a vezető és a kisebbségi sors” bővebben

Törökök útján a Balkánon (1.)

A Jakovali Hasszan dzsámi minaretje

Berecz Edgárt nem kell különösebben bemutatni a Székelyhon olvasóinak, hiszen azok közül, akik a Székelyföldön élnek sokan ismerhetik, gyakran találkozhattak korábbi úti élményekről szóló beszámolóival és recepteket tartalmazó könyveivel. “Törökök útján a Balkánon (1.)” bővebben