Miegymás – Oldal 2

Találkozó Böjte atyával, az íróval

Böjte atya íróként is becsülettel állja a helyét

Minden bizonnyal Böjte atya, a ferencrendi szerzetes, Csaba testvér, ahogy nemes egyszerűséggel önmagát nevezi, olyan ember, akit mindenki ismer a Kárpát medencében, s akivel mindannyian szeretnénk egyazon asztalhoz ülni, aki olyan közeli barátunk, hogy hiányát azonnal érezzük, ha nincsen közöttünk. Mindig jelentős esemény, ha körünkben lehet, és talán még emlékezetesebb, ha az egyházi írót invitáljuk magunkhoz egy találkozás erejéig. Úgyhogy most kissé rendhagyóbb eseményre készülünk, író-olvasó találkozóra várjuk Csaba testvért, amelyet április 25-én, szombaton 19.00 órától kezdődően tartunk Székelyudvarhelyen, a Stúdió Mozi D3 termében. FRISSÍTÉS!

“Találkozó Böjte atyával, az íróval” bővebben

Orbán Balázs nyomdokán Homoródszentmárton községben

Homoródszentmárton, 2015 (Balázs Ödön felvételei)

„Ha nem teheted azt, hogy külföldi országokat, szép helységeket és városokat láss és ismerj, legalább igyekezd hazádnak azon keskeny körét, melyben születtél, vagy ahol lakol – bármilyen is az – megismerni és ismertetni” – írta Jánosfalvi Sándor István (1804–1879) unitárius lelkész és író, Lókod szülötte. “Orbán Balázs nyomdokán Homoródszentmárton községben” bővebben

Cseke Péter 70 éves

Csake Pétert Geréd Gábor tanár úr faggatta

A recsenyédi születésű író, szociográfus, irodalomtörténész, egyetemi tanár tulajdonképpen már január 30-án betöltötte a 70. életévét. A születése napján, illetve az ahhoz közeli napokban azonban nem tudták az otthoniak köszönteni, mert éppen Budapesten tartózkodott, a Petőfi Irodalmi Múzeumban vett részt azon az ünnepségen, amelyet annak az antológiának a megjelenése alkalmából szerveztek, amellyel az idén 70. életévüket betöltő magyar alkotókat, köztük írókat és költőket kívánták megtisztelni. “Cseke Péter 70 éves” bővebben

Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?

Marosvásárhely főtere 1990. március 20-án

Vajon hogyan látja az operatőr, a történész és az író a vásárhelyi eseményeket egy negyedszázad múltán? Huszonöt esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban, amikor még három hónap sem telt el azóta, hogy közelmúltunk történetének legsötétebb „aranykora” véget ért, ismét gyülekezni kezdtek a fellegek az erdélyi magyarság feje fölött. Alantas indulatok szabadultak el Marosvásárhelyen. Erre a történelminek nevezhető fordulópontra csak józanul, a tanulságok megjegyzésével szabad emlékezni és kell emlékeztetni. “Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?” bővebben

Hagyományos értékek mentén

Sokan tettek az Összefogás Házáért - a közös munka és a egymásra való odafigyelés jól látható eredményeket hoz a községben

Különleges, a világ legtermészetesebb rendje, a szeretet, a megértés jegyében dolgoznak Máréfalván az Összefogás Házában. Ez az intézmény tizedik esztendeje működik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány égisze alatt, a községi önkormányzat, jószívű vállalkozók, a helyi és a másutt élő jótevők segítségével. “Hagyományos értékek mentén” bővebben

Megrajzolt történelmünk

Templomerődök ábrázolásait és rekonstrukciós rajzait, erdélyi fejedelmek portréit, valamint nemesi címereket tekinthetünk meg hamarosan Gyöngyössy János új kiállításán. A szerző több évtizedes történelmi és képzőművészeti (idő)utazásainak foglalata a most összeálló kiállítás. “Megrajzolt történelmünk” bővebben

Mi az a Kijelölt hely?

Simó Márton: Kijelölt hely. Erdélyi Műhely Könyvek, Székelyudvarhely-Budapest, 2014. (A borítóterv Erőss István Kijelölt hely 2. című alkotásának felhasználásával készült

Több, mint kétszáz oldalas kiadvány, 2010–2014 közötti írásokkal. Műfaját tekintve: publicisztika, vagyis a közírás szférájába tartozik, politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozik, irodalmi szinten.A témák nem csupán Udvarhelyszékre korlátozódnak – ez hozzájárul ahhoz, hogy ne csupán a szűkebb szülőföldünket láttassa, vagyis kissé nagyobb összefüggésekben olvashassunk arról, hogy éppen mi történik valahol tőlünk messzebb, ahol ugyanolyan székely emberek élnek, mint amilyenek mi vagyunk. “Mi az a Kijelölt hely?” bővebben

Töretlen szívvel – az atyhai közösségért

A falu mai képe Firtos irányából, délről fénylépezve

Ezt a címet választották a szervezők egy rendezvény megnevezésére, amellyel erősíteni kívánják az atyhaiak lokálpatriotizmusát. A január 31-én délután 4 órától kezdődő program része annak a folyamatnak, amely során a helyiek, s egy maroknyi értelmiségi csoport vállalta ezt a feladatot. Kissé megkésve ugyan, de kezdetét veheti itt is egy közösségépítő folyamat. “Töretlen szívvel – az atyhai közösségért” bővebben

Énlakán – egy életforma nyomában

Énlaka soha nem volt túl népes település, de itt valamikor 40-50 vagon búzát termeltek a gazdák, kiváló marhatartók voltak és gyümölcsöseikről is híresek

Amikor bekopogtunk idősebb Szávai Mártonék házába, a nyugalmazott tanító, aki egyben a falu mindenese is, épp a lélekszám összesítésével foglalatoskodott. Több mint ötven esztendeje él Énlakán az egyébként etédi illetőségű pedagógus, úgyhogy már kezdetben sem volt ismeretlen számára ez a terep. “Énlakán – egy életforma nyomában” bővebben

Törökök útján a Balkánon (33.)

Gyalog vágtam neki a városnak, és úgy belemelegedtem, hogy egész a Kalemegdánig mentem előre a sétálóutcán. Fegyver, szőnyeg, régiség, ibrik, régi pénz, katonai kitüntetések, fa- és bőrmunka, kézimunka, csipke, könyv, étel és ital volt a kínálat. Szinte minden mi szem-szájnak ingere, no meg a rengeteg koldus, bűvész, mutatványos, énekes, akik mind pénzt szeretnének kihúzni a járókelők tárcájából. “Törökök útján a Balkánon (33.)” bővebben