Ezt a címet választották a szervezők egy rendezvény megnevezésére, amellyel erősíteni kívánják az atyhaiak lokálpatriotizmusát. A január 31-én délután 4 órától kezdődő program része annak a folyamatnak, amely során a helyiek, s egy maroknyi értelmiségi csoport vállalta ezt a feladatot. Kissé megkésve ugyan, de kezdetét veheti itt is egy közösségépítő folyamat. Atyha Korondhoz tartozó település; 1968-ig egymaga alkotott községet, ám az akkori közigazgatási átszervezéskor a korondi polgármesteri hivatal alárendeltségébe került. A falu elnéptelenedési folyamata azonban nem akkor kezdődött. A hagyományos értékrendszer alapján működő közösség az 1950-es elején, a kulákosítás idején roppant meg, amikor a földbe, a gazdálkodásba vetett hitt elveszett, s a vidéki életforma elértéktelenedett.
Még az 1920-as, az 1930-as és az 1940-es években is azzal a céllal vállalt városi munkát a fiatalok jelentős része, hogy odahaza gyarapodjék, hogy földet szerezzen és építkezzék. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint 1609-en, 1950-ben 1565-en lakták. A kollektivizálást követően (1962. március-április) tartósan ezer fő alá esett a lélekszám (1966 – 777, 1977 – 508, 1981 – 417).
Tófalvi Zoltán egy 1981-ben készült tanulmányában 1356 atyhai migránst számolt, akik közül 490-en Temesváron telepedtek le; ugyanakkor jelentős volt a Brassóba, Nagyszebenbe, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre költözöttek száma is. A székelyföldi iparosítási hullám erősödése következtében – immár a múlt század ’70-es éveiben – Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely felé áramlottak a pályakezdők. A rendszerváltozást követő reprivatizáció során a tulajdonosok, illetve a leszármazottak visszaigényelték ugyan a földeket, de a látványos fejlődés, akárcsak a Székelyföld megannyi kistelepülésén, itt is elmaradt. Mintegy két évtizedes stagnálást követően, úgy tűnik, hogy lassan-lassan felértékelődik a vidéki élet. Ma két tanerős iskola működik (egy óvónő és egy tanítónő oktat a 2014 nyarán átadott új épületben), több fiatal család telepedett le tartósan és igyekszik a mezőgazdaság adta lehetőségek mentén megélni.
A természeti környezet gyönyörű, akárcsak az épített örökség. Az adottságok kihasználásával vissza kell ide honosítani a háziipart, a gyümölcstermesztést, bizonyos kultúrnövényeket is lehetne ismét termelni, hogy alternatívák jöjjenek létre a szinte kizárólagos szarvasmarhatartás és a tejértékesítés mellett. Akár a falusi- és élményturizmus egyes formáit is meg lehetne honosítani, ha lenne hozzá vállalkozói kedv, képzettség, nyitottság, némi tőke és közösségi akarat. Legelőbb azonban tisztázni kell a tulajdonviszonyokat és rendbe tenni a düledező házakat. A “skanzen-jelleg”, a hagyományos udvarhelyszéki (havasalji) építkezés tárgyi nyomainak megőrzése az egyik legfontosabb, érték, amelyet fel lehet, s fel kell mutatni a következő nemzedékeknek és a külvilágnak.
A kezdeményezők úgy gondolják, hogy nagy szükség van olyan programokra, amelyek felkeltik a faluból elszármazottakban és a hely iránt valamilyen kötődést érzőkben a közösségi szellemet, s némi lelkesedést is szítanak közös kincseink megmentése érdekében.
Az ÉLŐ SZÉKELYFÖLD MUNKACSOPORT 2015. január 31-én egész estés rendezvényt tart Atyhában. A TÖRETLEN SZÍVVEL címet viselő program több tartalmi egységből áll:
16.00 órától – szentmise a római katolikus templomban;
17.00 órától – a szerzők és a szerkesztők képviselői bemutatják az Élő Székelyföld Füzetek sorozatában a közelmúltban megjelent, Atyhával foglalkozó kiadványt;
17.30 órától – P. Buzogány Árpád író-művelődésszervező, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, Simó Márton KIJELÖLT HELY című kötetét méltatja;18.00 órától – VESZENDŐ ÉRTÉKEINK – ATYHA ÉPÜLETEI AZ IDŐK SODRÁBAN címmel Simó József budapesti építész tart vetített-képes előadást;
18.30 órától – a TÖRETLEN SZÍVVEL EMBER ÉS MAGYAR című, erdélyi költők verseiből című összeállítást mutatja be Simó József, akit Erdélyben és Magyarországon egyaránt sokan jeles előadóművészként, az Erdélyi Helikon és korunk költőinek ihletett tolmácsolójaként ismernek;
19.30 órától – Simó Márton dedikál, majd a rendezvényt közös vacsora és nótaest zárja.A szervezők kérik tisztelettel kérik mindazokat, akik részt kívánnak venni a közös vacsorán, hogy iratkozzanak fel Gáll Leventénél (telefon: 0745181221).A vacsora ára 15 lej. Az előadásra a belépés díjtalan!
Frissítés!
Tervezett program sikeresen lezajlott. A beszámoló itt olvasható: A holnap kezdete
Élő Székelyföld Munkacsoport
