… a kultúra otthona
Ebben a faluban láttam egy bezárt katolikus templomot. Egy út melletti feszületen azt írta: Gestiftet von Mathias Klencz u. Nicolaus Klencz 1888, Erneuert 1907. Az egykori papilakban cigányok laktak. Bekopogtam. Egy csodálatos szépségű cigány nő nyitott ajtót. “Törökök útján a Balkánon (11.)” bővebben
A buszból, ahogy közeledtem a város felé, egy ócskavas-telepet figyeltem meg alaposabban, ahol sok személy- és teherautó, busz roncsa között két tank is rozsdállott. Újvidék (Novi Sad) szép és elég nagy város, pezsgő élettel tele. “Törökök útján a Balkánon (10.)” bővebben
A buszmegállóból gyalogosan indultam be a városba, majd a Tisza-parton az emlékmű felé igyekeztem. Zenta is tetszetős város, sok bolttal, szépen karbantartott parkokkal és a Tisza mellett ízlésesen kialakított sétánnyal. Épp futóverseny volt a parton… “Törökök útján a Balkánon (9.)” bővebben
Kevesen tudják, hogy Dél-Amerikában olyan jelentős magyar diaszpórák élnek, amelynek alapítói a múlt század első harmadában az 1910-es évek, az első világháborút követő bizonytalanságban, illetve az 1929-1933 közötti gazdasági világválság idején telepedtek át a Nagy Vízen. “Akik visszavágynak az ismeretlen hazába” bővebben
Berecz Edgárt, aki jelen pillanatban éppen valamelyik közel-keleti országban tartózkodik, egy korábbi utazása során Délmagyarországon követtük végig, éppen azt a naplórészletet olvashattuk, amikor átlépte a magyar-szerb határt, és különleges kapcsolatteremtő képességét kihasználva haladt a vegyes lakosságú vidéken. “Törökök útján a Balkánon (8.)” bővebben
Kimondani is sok, majdnem negyvenöt éve, hogy pályakezdőként a falunkba került annak idején Géza pap. Ha jól emlékszem Udvarhelyről érkezett, ahol azelőtt a Szent Miklós hegyi templomban szolgált néhai László Ignác esperes úr idejében. “A “kicsi pap” visszatér” bővebben
Idén tizedik alkalommal szerveztek társadalomtudományi tábort a Szentegyháza melletti Szeltersz-fürdőn. Bárdi Nándor (PhD) történész-kutatóval, egyetemi oktatóval, az MTA Társadalomtudományi Központjának Kisebbségkutató Intézetének munkatársával, a romániai magyarság múlt századi történetének egyik legavatottabb ismerőjével és az ezredvég óta zajló események értő szemlélőjével tudományról, társadalomról és magyarság helyzetéről beszélgettünk. “A kutató, a vezető és a kisebbségi sors” bővebben
Szeptember 2. és 8. között Székelyföld nevezetességeivel ismerkedtek azok a vajdasági diákok, akik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) támogatásával, a magyar országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak és titkárságvezetőjének, Veress Lászlónak a közbenjárásával tartózkodtak Székelyudvarhelyen. A 38 fiatal többsége egyetemi és főiskolai hallgató. ““Hazatérő” vajdasági diákok Udvarhelyen” bővebben
A megszokott és a gyalogszer mellett igen gyakran rendelkezésre álló szállítóeszközzel, autóbusszal mentem ki a mohácsi síkon levő emlékhelyhez. Itt elszedtek tőlem 1500 forintot és mutattak érte egy gyermekeknek való kiállítást, vetítéssel, pár vasdarabbal, régi ruhák másolataival és a tömegsírokat ábrázoló képekkel. “Törökök útján a Balkánon (7.)” bővebben
Gyergyótölgyeshez több tanyatelepülés tartozik, egyikük Rece vagy Recefalva (románul Recea). A községközponttól nyolc kilométerre fekszik, a Putna-patak völgyében. Az ide vezető útnak csupán egy része aszfaltozott. Mi Gyergyóditró felől érkezünk, 25 kilométernyi zötyögéssel a hátunk mögött jönne, hogy a port lepalljuk magunkról, amint kiszállunk az autóból. “Múlt és jövő között” bővebben
