Törökök útján a Balkánon (8.)

Az egykori Bács-Bodrog vármegye székhelyén, a zombori régi megyeházában található a Szerbiában kiállított, olaj-vászontechnikával készült legnagyobb festmény...

Berecz Edgárt, aki jelen pillanatban éppen valamelyik közel-keleti országban tartózkodik, egy korábbi utazása során Délmagyarországon követtük végig, éppen azt a naplórészletet olvashattuk, amikor átlépte a magyar-szerb határt, és különleges kapcsolatteremtő képességét kihasználva haladt a vegyes lakosságú vidéken. Szakácstudományával képes elkápráztatni a hétpróbás séfeket is, itt pedig kiderült, hogy cukrásztudománya is helytálló.

Reggeli

Zombor (Sombor)

Reggel a gazdasszony fiával mentem munkába. A fiú még annyit megtett értem, hogy elvitt reggelizni egy büfébe, aztán végig kilincselte a hivatalokat, hogy megnézhessem Szerbia legnagyobb festményét a vármegyeházán. Nagyon szép város ez a Zombor, rengeteg a módos úri ház, a palota, a tér és a park. Azt mondják, ez a város már akkor is virágzott, amikor még ‘Beograd’ sehol sem volt. Láttam az óriási festményt, Eisenhut Ferenc munkáját a zentai csatáról, középen Savoyai Jenővel, akit abban a pillanatban ábrázolnak, amikor elébe kísérik a török sereg főparancsnokát. A festő önmagát is megfestette, a kép bal szélén levő furcsa nézésű tiszt, aki tekintetével mindenfelé elkíséri a szemlélőt.

... Eisenhut Ferenc munkája eredeti helyén, a Vármegyeháza dísztermében található - a monumentális alkotás 7 x 4 m, 1896-ban állami megrendelésre készült, ünnepélyes bemutatására - ezen 1898-ban került sor

Valami különleges, a Da Vinciére emlékeztető technika ez… Azt mondják, annak idején a falat ki kellett bontsák, hogy a képet beilleszthessék a helyére, aminek már a kerete is felbecsülhetetlen értékű. Sokáig gyönyörködtem a képben, csodáltam, hogy az ábrázolt katonák majdhogynem élnek rajta, annyira reálisak. Eisenhutról feljegyezték, hogy a képhez komoly előtanulmányokat folytatott, behatóan ismerte a harcokban résztvevők ruházatát és felszereléseit.

Eisenhut Ferenc (1857-1903) a magyar akadémikus festészet egyik legnagyobb alakja, Székely Bertalan és Greguss János tanítványa

Most Szerbiában az a divat, hogy nemcsak a magyarok, hanem a szerbek is erősen törekednek a magyar állampolgárság megszerzésére. Nagy csúfság, hogy épp a szerbek, akik hagyományosan ellenségesek és bizalmatlanok a magyarok iránt, manapság erősen igyekeznek pár szót elsajátítani a nyelvünkből, hogy megszerezzék a boldogító passzust, amellyel járnak-kelnek majd, akár dolgozhatnak is az Európai Unióban.

(Itt érdemes megjegyezni a sváb kereskedőcsaládból származó, de magyar tudatú és különleges sorsú Eisenhut Ferenc kapcsán, hogy özvegye, Reichl Adriána (1879-1965) gyermekeivel a bácskapalánkai családi házban maradt, ahol egy generációval később, a múlt század harmincas éveiben, ifjabb Eisenhut Ferenc (1903-1942) kiváló és sikeres vállalkozóként bőr- és sportszergyárat alapított. Amikor Bácska ismét a Magyar Királysághoz került (1941), a család érdekeltségeinek egy része Újlakon, a Duna jobb partján, a németek által megszállt Szerbia területén maradt. Ifj. Eisenhut Ferencet brutális módon – felesége és gyermekei szeme láttára – szerb ellenállók ölték meg 1942. október 3-án. A család 1944-ben végleg elhagyta a Délvidéket.  A zombori járásban a bevonuló magyarok 11 embert lőttek agyon; a háborús évek során 964 zombor környéki zsidó halt meg a német koncentrációs táborokban, mintegy 700 zsidót pedig a cservenkai téglagyárban mészároltak le 1944 őszén a fasiszták. A “győztes fél” reguláris és fél-reguláris csapatai 1944. utolsó és 1945. első hónapjaiban 5650 helyi civilt – magyar és német ajkú polgárt gyilkoltak meg.)

A vármegyeháza meglátogatása után a török emlékeket kívántam megnézni, ám kísérőm csak hosszas érdeklődés és kalauzolás után tudott oda elvinni. Nem mindenki tudta, hogy mi az a török ház, amit keresek, még a régi postahivatal épületét sem tudták beazonosítani. Végre aztán odajutottam. A török ház a formája alapján valaha türbe lehetett. Egykor itt volt a város postaépülete, ma pedig képgaléria működik benne. Miután ezt a vizitációt is sikerült megejteni, a kísérőm, akivel már egészen jól összebarátkoztunk, elvitt a buszmegállóba. Allah jutalmazza meg fáradozásáért és a jóakaratért!

Szabadka (Subotica)

Ebbe a városba is autóbusszal érkeztem. Nem győztem csodálni szépségét, gazdagságát. Sok szép régi bérházat, palotát, rendezett utcákat, tereket láttam. Mindenfelé magyar feliratok boldogították a lelkem! És az a szép, ropogós magyar nyelv, amelyet az ottaniak beszélnek! Ezek a derék szabadkaiak nem használnak szedett-vedett cigány és német jövevényszavakat, mint a rátarti pestiek, akik annyira hadarnak olykor, hogy ember legyen, aki tudja követni, máskor pedig még arra is lusták, hogy kinyissák a szájukat.

Cserni Jován szobra

Lefényképeztem Cserni Jován szobrát, a rablóvezérét, akire a szerbek oly erősen büszkék. Ez a Jován adott pillanatban cárnak érezte magát. A források szerint azért volt ’fekete’ a ragadványneve, mert az arcán vagy a testén valami nagy, sötét folt, esetleg anyajegy éktelenkedett. Egyébkén elég csúnyán végezte a földi pályát, egy Vid Sebestyén nevű sánta katona úgy lőtte ágyékon, hogy pillanatok alatt elvérzett. Más források szerint magyarok fogságba esett Szegeden, enyingi Török Bálint levágott fejét később Budán bemutatta Szapolyainak, aki ezért jelentős adományokban részesítette… Szabadkán a szerbek újabban átírták az utcaneveket, úgyhogy most se nem szerb, se nem magyar, értelmetlen feliratok éktelenkednek a falakon, ilyenek Sándora Petefija, Ištvana Lukača…

A Muhádzsir Dzsámi, azaz a Kivándorlók Imaháza - Szabadkán és környékén több ezer albán és bosnyák származású muszlim él

Elmentem a Muhádzsir Dzsámiba, ez az egyetlen dzsámi, amelyet a török hódoltság lejárta után építettek. Ma a délszláv háborúkból idemenekült muszlimok használják.

Megettem egy konzervet, retekkel és a maradék kenyérrel, aztán elindultam utam következő állomása felé.

Berecz Edgár

“Törökök útján a Balkánon (8.)” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. “német jövevényszavakat, mint a rátarti pestiek…”

    Az Anyaországot kötelező rúgdosni, hátha attól jobb lesz? Vagy kérjek CSÉRÉRÉT a PRIMÁRTÓL a PRIMÁTIÁN (az NTERSZEKCIÓ mellett), hogy te is megértsed, tiszta magyar nyelvet használó tesókám?

  2. Mondhatsz akarmit komam,MAgyarorszagon ma nagyon kevesen vannak , akik magyarul beszelnek, a tobbi csak idetlenkedik. Meg a tv es radiomusorokban is magyartalan kifejezeseket, nyakatekert nyelvi torzszulotteket hasznalnak. Az hogy itt a paraszt belekeveri a pungat, a gogost, a vinetat es a buletint a beszedjebe elnezheto, megertheto, mert itt foggal korommel kellett harcolni a magyarsagert, mig Giccsmagyaria Tapiopiaban nem kellett harcolni a magyarsagert, megis odalett. Es egyre jobban csusztok lefele. Es tesokad nem vagyok, ott a Nyirsegben, ahol koran sotetedik , ott vannak a tesoid.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.