Döntött a Siculicidium 250. című pályázat zsűrije

Madéfalva község önkormányzata a 2014-es esztendőt emlékévvé nyilvánította

A 2013. október 8-án a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala által közösen meghirdetett Siculicidium 250. című pályázat ügyében a bírálóbizottság 2014. január 11-én összeült és a 47 műalkotást elemezve meghozta döntését. A beküldött munkák közül 32 alkotás a klasszikus pályázati kategóriához, 15 pedig a kortárs médiumok területén létrehozott művek csoportjához volt sorolható. A bizottság a pályaművek értékelése után egyhangú döntést hozott. Ennek értelmében díjazásban részesül:

Klasszikus (festészet, szobrászat, grafika stb.) kategóriában,

megosztva, egyenként 500-500 EUR értékben:

Szepessy Béla (Nyíregyháza) –

Veszedelmek Madéfalván című linómetszete,

Szepesy Béla: Veszedelmek Madéfalván

és

Nagy Ödön (Csíkszereda) –

Siculicidium – 1764 című, vegyes technikával készült munkája.

Nagy Ödön munkája

A kortárs médiumok (fotó, animáció, digitális alkotások stb.) kategóriában,

megosztva, egyenként 500-500 EUR értékben:

Siculicidium Zenekar (Székelyudvarhely) –

Siculicidium című videoklip-sorozata,

amely itt megtekinthető,

valamint

Horváth Csilla (Budapest) –

Felemelkedés címet viselő digitális-fotósorozata.

A fotósorozat egy darabja

Mivel kilenc tagú volt a Bizottság, néha a vélemények (a zsűritagok saját hivatásának, ízlésének függvényében) megoszlottak, de a díjazott pályaművek tekintetében egyhangú volt a döntés – egyértelműen kivívták a bírálók elismerését.

A döntés nem volt könnyű. Ez abból is kitűnik, hogy a szakemberek végül mindkét kategóriában megosztották a díjakat. A pályázat tétje az volt, hogy kiderüljön: miként „látják”, miként gondolkodnak a Veszedelemről a kortárs művészek. Hogy miként, azt a nézők majd a műalkotások alapján ítélhetik meg. Az mindenesetre előrebocsátható, hogy mindegyik művész a vérmérséklete, érzelmi hozzáállása és a közvetíteni kívánt üzenet szerint dolgozott a beküldött pályaművén. Érdekességként elmondható, hogy a művek zöme – amint az várható volt – Magyarországról és Erdélyből érkezett, de 1-1 műalkotást küldtek Hollandiából, Angliából, Skóciából, Ausztriából és Kanadából is. Az egyetlen nem magyar származású művész, aki részt vett a pályázaton egy igen érdekes kompozícióval, Christa Membrandt, Hollandiából. A felhívásnak igen nagy visszhangja volt, többen egyszerűen csak azért hívtak fel, hogy gratuláljanak, volt aki elküldte a Madéfalvi veszedelem c. Nyirő-regény dramatizált változatát, másvalaki hazafias verseket küldött számunkra (a különböző rendezvényeken való felhasználás céljára), amelyek amatőr költemények, nyilván, de a gesztust értékeltük, míg a Historica zenekar a pályázati felhívás hatására komponált Madéfalvi veszedelem című, heavy-metalos stílusban elkészült dalát küldte el, annak tudatában – írták levelükben -, hogy a pályázaton műfaji okokból nem vehetnek ugyan részt, de a téma érzelmileg megérintette őket, és úgy érezték, hogy mindenképpe tartoznak a madéfalvi áldozatok emlékének… Ugyancsak a pályázati felhívás hatására – de pályázaton kívül – készítette el Móser Zoltán Prima-díjas fotóművész és Tamás Menyhért költő a Holtak vigasza című közös fotóalbumát, amelyet nagy sikerrel mutattak be Madéfalván és Csíkszeredában, január 5-én, ill. 7-én.

Ha csupán ennyi történt volna, már megérte kiírni a pályázatot, de hát itt van a harminc valahány – kiállításra kerülő – műalkotás is. A díjátadáson a pályázatra érkezett animációt és kisfilmeket is bemutatjuk. Ami pedig az alkotások sorsát illeti, az elsősorban az alkotóktól függ, de a Bizottság úgy vélekedett, hogy nagyon jó lenne, ha Madéfalva – egy állandó kiállítás keretében – egyben tudná tartani a 33 alkotásból álló anyagot. Ennek lehetőségét Madéfalva Polgármesteri Hivatala és a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja is vizsgálja.

Lakatos Mihály