… a kultúra otthona
Kevesebb mint egy évvel ezelőtt, tavaly, a Munkás Szent József-búcsú alkalmával jelentette be hivatalosan nt. Mátyás Gábor plébános, hogy a szükségletek azt kívánják, hogy Zeteváralja templomát mintegy szász négyzetméterrel meg kell nagyobbítani, s ha már erre sor kerül, akkor a torony, a karzat, az orgona, a szentély, a teljes tetőzet és a belső bútorzat, a fűtésrendszer felújítását is meg kell ejteni. “Passió Zeteváralja felújított templomában” bővebben
Amikor hozzáfogtam a jelenlegi dolgozat megírásához, a székely falu mai képére gondoltam, annak előző arcára, amelyre oly szívesen emlékszünk, s amelyet oly módszeresen romboltunk szét az elmúlt évtizedekben. Aztán arra az ötletre is, amely a Modern Székely Ház nevű projekt keretében bukkant fel pár évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére. Fájó a múlt emlékeinek fokozatos eltűnése. Fájó az is, hogy igény szerint, mai köntösben nem sorakoznak elénk ezek az újragondolt házak. Valószínű, hogy az épületek formájának és küllemének változásával a lelkünk is mássá lesz. Mivel nem igazán értem, hogy miért nem kell nekünk az, ami a miénk, elhatároztam, hogy jobban elmélyülök a témában. Hiszen velünk, bennünk is baj van. “Részei és részesei maradunk-e a teremtésnek?” bővebben
A minap tájházlátogató körutat szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Egy olyan tapasztalatcseréről, vagy inkább helyszínbejárásról van szó – hiszen a mostani volt a kilencedik alkalom -, amikor a meglátogatott objektumok vezetői elmesélik az általuk létrehozott gyűjtemény történetét, bemutatják a mai állapotot és ejtenek pár szót a terveikről is. “Tájházlátóban a Nyikó-mentén” bővebben
Még idén tavasszal említette Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, hogy civil összefogással ökuménikus kápolnát készülnek építeni. Akkor arra gondoltam, hogy ehhez a merész és nagyszerű ötlethez akár 2-3 évre is szüksége lesz. “Kápolnaszentelés Csinódban” bővebben
Azt érezni az Európai Unióban, hogy a teljes jogú tagsági viszonyt elnyerve, nem igazán találjuk a falu helyét ebben a rendszerben. Egyértelmű, hogy a városi életmód kerül előtérbe, illetve a fogyasztási kultúra, amely feltételezi, hogy a szükséges élelmiszerek, a nyers- és alapanyagok “csak úgy” a rendelkezésünkre állnak az urbanizált környezetben, a kis-és nagyáruházkban. A falu, a vidék úgy jelenik meg az emberek tudatában, mint egy olyan hely, ahol általában rosszabb, elmaradottabb körülmények közepette élnek az emberek és – általában – az élelmiszerek termelésével foglalkoznak. “A hagyományos székely falu esélyei a 21. században” bővebben
Látszólag homlokegyenest ellenkező irányba indul el a két székely ember (jellemző módon mindketten a „káoszelmélettől”), s teremtenek mindketten egy-egy olyan világot, amelyre érdemes odafigyelni. Egyikük, igazi posztmodern felfedező módjára, a tudomány számára szűz területeket tár fel – az egész emberiség hasznára és épülésére, a másik a hagyományt építi át a múltból a jövőbe –, hogy példát és utat mutasson kiútkereséssel bajlódó szűkebb közössége számára. “Két székely – dokumentumfilm” bővebben
Idén a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Homoródjánosfalvi Közbirtokosság Homoródjánosfalvára hirdette meg a két Homoród-mentén levő unitárius egyházközségek gondnokai, közbirtokossági elnökei és polgármesterei találkozóját. A szakmai kerekasztalra 2015. február 21-én, szombaton délelőtt 10 órától kezdődően került sor. Ha nem is jelent meg minden érintett, a találkozónak bőven volt hozadéka, hiszen olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyek menet közben is felmerülhetnek a településeken, és így, ha az illetékesek ismerik a másutt gyakorolt megoldásokat, akkor hatékonyabban tudják azokat saját hatáskörükben alkalmazni. “A vidék gondjairól – tanácskozás Homoródjánosfalván” bővebben
Több, mint kétszáz oldalas kiadvány, 2010–2014 közötti írásokkal. Műfaját tekintve: publicisztika, vagyis a közírás szférájába tartozik, politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozik, irodalmi szinten.A témák nem csupán Udvarhelyszékre korlátozódnak – ez hozzájárul ahhoz, hogy ne csupán a szűkebb szülőföldünket láttassa, vagyis kissé nagyobb összefüggésekben olvashassunk arról, hogy éppen mi történik valahol tőlünk messzebb, ahol ugyanolyan székely emberek élnek, mint amilyenek mi vagyunk. “Mi az a Kijelölt hely?” bővebben
Ezt a címet választották a szervezők egy rendezvény megnevezésére, amellyel erősíteni kívánják az atyhaiak lokálpatriotizmusát. A január 31-én délután 4 órától kezdődő program része annak a folyamatnak, amely során a helyiek, s egy maroknyi értelmiségi csoport vállalta ezt a feladatot. Kissé megkésve ugyan, de kezdetét veheti itt is egy közösségépítő folyamat. “Töretlen szívvel – az atyhai közösségért” bővebben
Amikor bekopogtunk idősebb Szávai Mártonék házába, a nyugalmazott tanító, aki egyben a falu mindenese is, épp a lélekszám összesítésével foglalatoskodott. Több mint ötven esztendeje él Énlakán az egyébként etédi illetőségű pedagógus, úgyhogy már kezdetben sem volt ismeretlen számára ez a terep. “Énlakán – egy életforma nyomában” bővebben