… a kultúra otthona
Mint ahogyan azt januárban közölték az Élő Székelyföld Füzetek munkatársai, akik egyúttal az Élő Székelyföld Munkacsoportot fenntartó értelmiségi csoportosulás tagjai, idén Atyhában, a lokálpatriotizmus erősítése végett, három közösségépítő találkozót szerveznek. Az első ilyen alkalomra május 29-én és 30-án került sor. “Atyhában járt az Élő Székelyföld Munkacsoport” bővebben
Az előadás elején Orgon vállán egy hatalmas kereszttel érkezik a színre. A néző sejtheti, hogy az itt komikusan ható instrumentumnak komolyabb szerepe is lesz majd, mint az, hogy Orgon párizsi lakásának falára szerelve színházi díszletelemként pompázzon. Azt hihetjük e súlyos vallási rekvizitum majd a szenteskedés eszköze lesz, hiszen Moliere Tartuffe-jében mi más is lehetne. De nem az lesz. “Tartuffe, meg a keresztje” bővebben
Az ötödik évadába lépő kiállítás-sorozat a székelyudvarhelyi képzőművészek alkotásainak gyűjteményes bemutatkozását teszi lehetővé. Egy-egy ilyen tárlat célja az is, hogy a kiállító művészek egymás munkáit jobban megismerjék, és a felmerülő szakmai kérdéseket megvitassák. “Termés – 2015” bővebben
Az utóbbi években a komoly szakmai elismerést és sikert arató Székely Árpád, a Retyezátot és a Páringot bemutató kötetei után, új túrakönyvvel jelentkezett. Ez alkalommal – a most megjelent kiadványban – a Fogarasi-havasok ismertetését vállalta fel. A kötet vetítéssel egybekötött bemutatójára a sepszentgyörgyi író-olvasó találkozót követően, május 7-én csütörtökön 19 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében került sor. “Erdély teteje – a Fogarasi-havasok” bővebben
Csak 18 éven felülieknek! Figyelem, durva lesz! – így harangozta be az egyik médium A nyugalom című színházi produkciót, melynek bemutatóját nemrég láthatta a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében, a Tompa Miklós társulat előadásában. Bartis Attila azonos című regényéből valamint az Anyám Kleopátra című színdarabjából a neves román rendező, Radu Afrim különös érzékenységgel, kemény őszinteséggel komponált előadást. “A nyugalom izgalmai” bővebben
Minden bizonnyal Böjte atya, a ferencrendi szerzetes, Csaba testvér, ahogy nemes egyszerűséggel önmagát nevezi, olyan ember, akit mindenki ismer a Kárpát medencében, s akivel mindannyian szeretnénk egyazon asztalhoz ülni, aki olyan közeli barátunk, hogy hiányát azonnal érezzük, ha nincsen közöttünk. Mindig jelentős esemény, ha körünkben lehet, és talán még emlékezetesebb, ha az egyházi írót invitáljuk magunkhoz egy találkozás erejéig. Úgyhogy most kissé rendhagyóbb eseményre készülünk, író-olvasó találkozóra várjuk Csaba testvért, amelyet április 25-én, szombaton 19.00 órától kezdődően tartunk Székelyudvarhelyen, a Stúdió Mozi D3 termében. FRISSÍTÉS!
„Ha nem teheted azt, hogy külföldi országokat, szép helységeket és városokat láss és ismerj, legalább igyekezd hazádnak azon keskeny körét, melyben születtél, vagy ahol lakol – bármilyen is az – megismerni és ismertetni” – írta Jánosfalvi Sándor István (1804–1879) unitárius lelkész és író, Lókod szülötte. “Orbán Balázs nyomdokán Homoródszentmárton községben” bővebben
A recsenyédi születésű író, szociográfus, irodalomtörténész, egyetemi tanár tulajdonképpen már január 30-án betöltötte a 70. életévét. A születése napján, illetve az ahhoz közeli napokban azonban nem tudták az otthoniak köszönteni, mert éppen Budapesten tartózkodott, a Petőfi Irodalmi Múzeumban vett részt azon az ünnepségen, amelyet annak az antológiának a megjelenése alkalmából szerveztek, amellyel az idén 70. életévüket betöltő magyar alkotókat, köztük írókat és költőket kívánták megtisztelni. “Cseke Péter 70 éves” bővebben
„A mai embernek, ha emberi mivoltát meg akarja őrizni, meg kell szabadulnia az egydimenziós élettől és létfelfogástól, a dolgok és a merőben földi célok uralmától. A létbizonytalanság, az élet nagy ellentmondásai felébresztették a modern ember lelkében a vágyat a becsületesség, az őszinteség, az egyenesség, az igazság és az igazságosság iránt, s a keresztény ember segítheti a társait abban, hogy ezen az úton előbbre jusson.” (Márton Áron) “Márton Áron-pályázat a Székelyföldnél” bővebben
Vajon hogyan látja az operatőr, a történész és az író a vásárhelyi eseményeket egy negyedszázad múltán? Huszonöt esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban, amikor még három hónap sem telt el azóta, hogy közelmúltunk történetének legsötétebb „aranykora” véget ért, ismét gyülekezni kezdtek a fellegek az erdélyi magyarság feje fölött. Alantas indulatok szabadultak el Marosvásárhelyen. Erre a történelminek nevezhető fordulópontra csak józanul, a tanulságok megjegyzésével szabad emlékezni és kell emlékeztetni. “Hogyan és kiket nyomaszt a Fekete Március?” bővebben