A vidék gondjairól – tanácskozás Homoródjánosfalván

Homoródjánosfalva

Idén a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Homoródjánosfalvi Közbirtokosság Homoródjánosfalvára hirdette meg a két Homoród-mentén levő unitárius egyházközségek gondnokai, közbirtokossági elnökei és polgármesterei találkozóját. A szakmai kerekasztalra 2015. február 21-én, szombaton délelőtt 10 órától kezdődően került sor. Ha nem is jelent meg minden érintett, a találkozónak bőven volt hozadéka, hiszen olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyek menet közben is felmerülhetnek a településeken, és így, ha az illetékesek ismerik a másutt gyakorolt megoldásokat, akkor hatékonyabban tudják azokat saját hatáskörükben alkalmazni. “A vidék gondjairól – tanácskozás Homoródjánosfalván” bővebben

A kisebbségi sorstól az egyetemesig

Békás (1958)

Tragikus váratlansággal, túl korán zárult le Kusztos Endre életműve. A művész szerette volna megérni a betöltött 90. életéve tiszteletére nyíló kiállításokat, hiszen több városban, belföldön és külföldön egyaránt készültek/készülnek a művészeti élet szervezői erre a jeles évfordulóra. “A kisebbségi sorstól az egyetemesig” bővebben

Megrajzolt történelmünk

Nagyajta unitárius vártemploma

Templomerődök ábrázolásait és rekonstrukciós rajzait, erdélyi fejedelmek portréit, valamint nemesi címereket tekinthetünk meg hamarosan Gyöngyössy János új kiállításán. A szerző több évtizedes történelmi és képzőművészeti (idő)utazásainak foglalata a most összeálló kiállítás. “Megrajzolt történelmünk” bővebben

Mi az a Kijelölt hely?

Simó Márton: Kijelölt hely. Erdélyi Műhely Könyvek, Székelyudvarhely-Budapest, 2014. (A borítóterv Erőss István Kijelölt hely 2. című alkotásának felhasználásával készült

Több, mint kétszáz oldalas kiadvány, 2010–2014 közötti írásokkal. Műfaját tekintve: publicisztika, vagyis a közírás szférájába tartozik, politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozik, irodalmi szinten.A témák nem csupán Udvarhelyszékre korlátozódnak – ez hozzájárul ahhoz, hogy ne csupán a szűkebb szülőföldünket láttassa, vagyis kissé nagyobb összefüggésekben olvashassunk arról, hogy éppen mi történik valahol tőlünk messzebb, ahol ugyanolyan székely emberek élnek, mint amilyenek mi vagyunk.  “Mi az a Kijelölt hely?” bővebben

Mire való az erdélyi író? (2.)

Gábor Áron szobrát Kézdivásárhely főterén – Oláh Sándor (1907-1983) műve – eredetileg 1942-ben szerették volna felállítani, ám akkor ez a háborús viszonyok és egyéb tényezők miatt nem volt lehetséges. Végül 1971-ben – az akkor ideiglenesen fellazuló szocialista érában – került méltó helyére. Ez kiemelkedően fontos kulturális cselekedet volt abban az időben. Gábor Áron emléke, személyes példája, itteni szobra a székelység méltóságának és önbecsülésének egyik legfontosabb jelképe.

A KultúrHonon és az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott többi lapban is beszámoltunk arról, hogy a Balassi Intézet Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális központja, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Kulturális Központ által kiírt Gábor Áron-pályázat sikeres volt ugyan, de azért messze elmaradt a várakozásoktól. Írásunkban az intézmény vezetőjének, a pályázat ötletgazdájának meglátásait összegezzük. “Mire való az erdélyi író? (2.)” bővebben