Bethlen Gábor Alap – KultúrHon

Vitézségünk ezer éve

Az eredeti Vasszékely-szobrot 1917. december 15-én avatták - a világháború negyedik évében még jutott idő, figyelem és energia az elesettek emlékezetének ápolására

Érdekes és érdekfeszítő könyv jelent meg a közelmúltban a hadviselő székelyekről a Kárpátia Stúdió kiadásában Budapesten. Babucs Zoltán (1974) hadtörténész-muzeológusnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársának a szakterülete ugyan „mindössze” a második világháborús Magyar Királyi Honvédség történetének kutatása, de magánszorgalomból szívesen foglalkozik a jászkunok és a székelyek katonáskodásával is, hiszen mindkét történelmi régió iránt erősek a családi kötődések. “Vitézségünk ezer éve” bővebben

“Élet Farkaslakán” – múltból gyökeredző jövő

Tamási Áron 1962-ben. (A kép Tasnádi Gábor tulajdona)

A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) működése minden pillanatában ”kincsőrző” próbál lenni, igyekszik mindig igaz értékeket képviselni és támogatni. Úgy tűnik, hogy ebben az évben több álmuk is teljesülhet. A múlt évben felújították Tamási Ágnes néni, az író húgának házát, amely Tamási Áron Alkotóházként fog üzemelni a jövőben. ““Élet Farkaslakán” – múltból gyökeredző jövő” bővebben

A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről

Fekete György belsőépítész 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Hosszú pályafutása során jelentős szakírói és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat főszerkesztője, hat környezetkultúrával foglalkozó televíziós sorozat szerkesztője és műsorvezetője. “A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről” bővebben

A képzőművészet, mint kapocs

Műtárgyként újragondolt tárgyak Vinczeffy László kertjében

Június 18. és 20. között került sor Szentegyházán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kihelyezett szekciógyűlésére. A konferenciával és filmvetítésekkel egybekötött ülés kiegészítéseként szakmai kirándulásokat szerveztek az MMA tagjainak. “A képzőművészet, mint kapocs” bővebben

Karnyóné Nyíregyházáról

Pregitzer Fruzsina Karnyóné szerepében (www.moriczszinhaz.hu)

Még igazi kőszínház sem vala Magyarországban, s a nyelv is akkoron élé ama nagy újításának elejét, melynek tetőzetét majdan akkora poéta nagyságok fejezék be, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János, illetőleg azok a nagy prózai költők, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és a jó palóc, Mikszáth Kálmán, kikkel aztán a szépliteratúra felhatoland a húszadik századnak hajnaláig. “Karnyóné Nyíregyházáról” bővebben

Költőből prózaíró?

Egyáltalán nem biztos, hogy négy verskötet után prózaíróvá válik Borsodi L. László. A csíkszeredai illetőségű (szül. 1976) íróember, aki főállásban magyar szakos tanár, mintegy másfél évtizede publikál. A feljegyzések a földről című kötete, amely tavaly jelent meg, s mintegy három év során keletkezett, arról győzi meg az olvasót, hogy prózaversben is jelentőset képes alkotni a „korábbi” költő. “Költőből prózaíró?” bővebben