Május 10-én Nagygalambfalván a falu híres szülöttét, Kányádi Sándort ünnepelték. A tiszteletére szavalóversenyt is szerveztek. A község apraja-nagyja jelen volt a több órán át tartó rendezvényen. Nemcsak a környék iskoláiból, hanem távolabbi községekből is érkeztek tanulók a költővel való jelképes és a verssel való igazi, ünnepi találkozásra.Ha elővesszük Kányádi Sándor Játszva, magyarul című versét, amely mindössze négy kurta sor (aki megért/ s megértet/ egy népet/ megéltet), akkor – bizony – komolyan elgondolkodhatunk azon, hogy mire jó, s miért való az a tiszta költészet, ami idestova hatvan esztendeje áramlik felénk a legnagyobb élő magyar költő jóvoltából. Erre a való: a megéltetésre, a megértetésre – a megtartásra.
Mert Kányádi Sándor valódi élő nagyság, aki máig az A mi utcánk 1965-ben megfogalmazott igéihez igazodottan él, s “…akit innen/ tarisznyáltak, azt egykönnyen/ nem fogja az élet piszka,/ mert itt még a sár is tiszta.” Kányádi Sándor művei elsősorban a közösségi felelősségvállalás, a verssel és a versben való együttlét bizonyságai.
* * *
(Négy évvel ezelőtt, 2009 májusában jelent meg a Székelyföldben az az interjú, amelyben Ferenczes István költő, főszerkesztő életútjáról faggata Nagygalambfalva jeles szülöttét.
– Nagygalambfalva, 1929. május 10.
– Hivatalosan május 11.
– De akkor is 10-én születtél. Milyen himnuszt énekeltek akkor hivatalosan Galambfalván?
– Május 10-e a román király születésének napja és hivatalos nemzeti ünnep volt, az őrmester is be volt rúgva, be akartak jelenteni a községházán, le is ment édesapám, de azt mondták, azt nem lehet. Egy bángyin nem születhet e szent napon, és így 11-re könyveltek be. Korán meggyűlt a bajom a hivatalok packázásival…
– Első gyerek voltál?
– Első gyerek voltam, utánam a húgom következett, igen, 7 év múlva született a húgom. Születésem napján meghalt egy öregasszony, úgyhogy valószínű az ő lelke…
– …költözött beléd – ha hiszünk a Tamási-féle lélekvándorlásban.
– Lehetséges. De tudod mi történt? Kinyílott a finnugor rózsám! Mégpedig egy nevezetes napra. Tudod, mikor nyílt ki? Mikor Putyin a finnugor kongresszuson találkozott rokonainkkal és elmondta az üdvözlőbeszédét: megköszönte a finnek, az észtnek, a magyarnak azt, hogy támogatják a mi keleti rokonainkat ösztöndíjakkal – több száz ösztöndíjast támogatnak ezek az országok –, és ápolják a rokoni kapcsolatokat, védnökei a fogyó, kicsi testvéreinknek…
Az interjú teljes szövege itt olvasható: Vershitet nem cseréltem soha.)
* * *
A költő nyolcvannegyedik születésnapján, pénteken, május 10-én tartott szavalóversenyen 69 iskolás mondott verset, 29 település és iskola képviseletében. A délelőtt háromnegyed 11-kor kezdődő rendezvényen Lőrincz György író köszöntötte az egybegyűlteket és az ünnepeltet, majd körülbelül 11 óra 30 perckor kezdetét vette a maratoninak számító szavalóverseny. Minden előadónak kötelezően egy Kányádi-verset és egy szabadon választott költeményt kellett előadnia.
Simó Márton