Volt egyszer egy mozi

A Pogány Madonna (1980) című magyar film az m1 műsorán kedden (augusztus 14.) látható 21.15 órától és az m2 műsorán szerdán (augusztus 15.) 23.25 órától

Kajla csoki és Traubi szóda, rózsaszín és halványzöld házicsoki, utcasarki sült gesztenye és cukros alma, Piroska süti a büfében és Gumela rágó, fütyülős kulcstartó és fehér csempe a fürdőben. No meg: Trabi, Lada, Polski Fiat, Zsiguli és társai. Tévé Maci, Pogány Madonna és csíkszeredai mozi.

Ötvös Csöpi és Kardos Doktor. Szerencsére még annak idején, a nyolcvanas években, a mi filmszínházainkba is ellátogatott a két legendás figura, így, immár otthonunk kényelmében váltogatva a magyarhoni csatornákat, joggal tekinthetjük sajátunknak a nosztalgiát. Nem sokszor nyaraltunk ugyan a Balatonon, vitorlásversenyen sem ügyeskedtünk, kimaradt még egy s más, talán éppen olyasvalami, ami miatt egy magyarországi már tizedszer, huszadszor nézi újra a magyar Piedone kalandjait. Mindezek ellenére jólesik, hogy újra láthatjuk, amint Csöpi megint dühbe jön (idézve a film alcímét), vagy ismételten drukkolhatunk annak, hogy Kardos doki jusson már végre harapnivalóhoz és tudja elérni telefonon Margit nevű feleségét.

Itt nincs cybertechnika vagy túlképzett, esetleg megszállott igazságosztó, csupán egy keményöklű, a törvényes előírásokat különösebben nem tisztelő, lefokozás alatt álló zsaru és a ranglétrán felfelé igyekvő társa. Előbbi megoldja az ügyet (ebben pedig legfőbb segítsége Bence, a nagyfröccsöket igencsak kedvelő Matula bácsi kisunokája), utóbbi learatja a babérokat. A Bujtor István-Kern András páros visszatér a szintén rendkívül népszerű Csak semmi pánik!, Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba című filmekben, és egy évtized kihagyásával elkészül a ráadás is, a már kevésbé közismert Zsaruvér és Csigavér sorozat, amelyik három további részben követi a már jól ismert és kedvelt páros kalandjait.

Bujtor István maga írta A Pogány Madonna alapjául szolgáló novellát és nem egy személyes vonatkozást is beépített a filmbe. Többszörös magyar vitorlázó bajnokként neki is kedvenc helyei közé tartozott a Balaton, ráadásul ő szinkronizálta Bud Spencert, akinek állítólag a biztatására kezdett hasonló zsánerű filmekben gondolkozni. A szakma nem sok sikert jósolt annak idején, nem volt könnyű a hatalmon levőkkel egyezkedni vagy a rendőrséget bevonni a forgatásba, a bemutató után mégis szokatlan sikert ért el a műkincs elrablásának felderítéséről szóló történet. A szerethető, emberivé gyúrt figurák, a megfelelően adagolt akció, a felejthetetlenül humoros fordulatok és szállóigévé vált párbeszédek, a megfelelő hangulatot biztosító sok-sok ismerős tárgy, felirat, utalás mind-mind arra szolgált, hogy a magyar néző magáénak érezze a filmet. A háttérből átsejlik ugyan a rendszer, de a film nem politizál. Viszont átfogóbb képet az akkori időkről mindannál, mint amit A Pogány Madonna képsorain láthatunk, még a dokumentumfilmek sem képesek visszaadni. Hiszen a film nézése közben nem csupán a szűk ingekre, trapéznadrágokra, csíkos melegítőkre, vezetékes telefonokra és dohányszagú irodákra emlékezhetnek a kortársak, hanem önmagukra is, amint éppen zizit majszolnak vagy Mentosant szopogatnak és helyet próbálnak szerezni a szépemlékű csíkszeredai mozi kilencedik sorában.

Boda Székedi Eszter

Port.hu adatlap