Falunk régi papja beszédeiben ha egy-egy versrészletet idézett, mindig így vezette be: Ahogy a költő mondja… A költő neve sosem hangzott el, engem, még diákként, azért bosszantott ez a fölényes megoldás, mert tudtam, a szerző nevét, esetleg még a vers címét is illenék kimondania. “Ahogy a költő mondja” bővebben