Enyhe vonakodással tettem be ezt a DVD-t a lejátszóba – az utóbbi időben olvasott recenziók többnyire vagy lebeszéltek róla, vagy úgy dicsérték, s emiatt volt a viszolygás, hogy látatlanban már majdnem kialakult róla a rossz véleményem –, pedig Robert(o) Rodríguez valahogyan ott van a kedvelt rendezőim listáján, szeretem az igénytelen sztorikat igen igényesen megcsináló filmjeit, kedvelem a túlzott mennyiségben szétlocsolt vért is, ami pedig a szereposztást illeti, lelkünk mélyén egészen biztosan rokonok vagyunk. “Machete” bővebben