Valamikor a kilencvenes években ment egy film a tévében. Egy hullát kiásnak, majd újratemetik, de reggelre megint ott van a kert végében. Így megy ez napról-napra, a tettes – egy asszony, aki megfogadja, hogy amíg él, a holttest nem nyugodhat a földben – bíróságon elhangzó szavai nyomán világossá válnak tettének indítékai. “A megtartott ígéret” bővebben
Címke: filmajánló
Hangyák a metróban
Egy gyakran a pohár fenekére néző családapát elrabolnak, és tizenöt évre egy szobába zárnak. Nincsen kapcsolata a külvilággal, testét nem kínozzák, viszont nem beszél vele senki. A szobában levő tévé az egyetlen, ami híreket közvetít számára, miközben a falat kaparva szabadulni próbál, magányában hangyákat lát és azon gondolkozik, ki és miért tette ezt vele. Ahogyan elfogták, úgy is engedik szabadon, váratlanul és mindennemű magyarázatok nélkül. Hamarosan pedig az is kiderül, hogy nem a tizenöt esztendő volt a büntetése, hanem mindaz, ami ezután következik…
Az Oldboy nagyon hamar kultfilmmé vált. Hatalmas rajongótábora és a szakma elismerése is jelzi, hogy azon alkotások közé tartozik, amelyek bizonyítják: a lassúbb ritmusú, személyesebb hangvételű művészfilmek helyét átvették a különleges, már-már extrém élményt kínáló, dinamikus művek. Az ázsiai mozgóképekért ugyancsak rajongó Quentin Tarantino az Oldboy-jal kapcsolatosan jelentette ki: tarantinósabb, mint bármelyik saját filmem. Ilyen módon az amerikai rendező tulajdon rajongótáborának a figyelmét is ráirányította Chan-wook Park filmjére, de nem csak. Az akciófilm-köntösbe öltöztetett Oldboy ugyanis egészen különleges látás- és ábrázolásmóddal rendelkezik: az osztott képernyőt, az internet lehetőségeit, a túlzó brutalitást fűzi össze a görög sorstragédiákkal, a Monte Cristo grófja lapjain megjelenő helyzetekkel, a kafkai abszurditással, Shakespeare szereplőinek kisiklott sorsával, de bibliai vonatkozást és még sok mást is fel lehet fedezni a képeken. Az ókori vázákon ábrázolt csatákra emlékeztető, látványosan megkoreografált jelenetek az erőszakot művészi kifejezésmóddá alakítják, magyarázatokat is kínáló bölcsességek ismétlődnek, miközben az is nyilvánvalóvá válik, hogy tetteink – vélnénk bármennyire is jelentékteleneknek azokat – nem maradnak következmények nélkül. A dél-koreai rendező bosszútrilógiájának (Mr. Vengeance – A bosszú ura, Oldboy, Lady Vengeance – A bosszú asszonya) második, egyben leghíresebb darabja távoli, mégis ismerős helyzeteket közvetít, nincsen ugyanis túlterhelve a keleti civilizáció motívumaival és egymáshoz túlságosan hasonlító szereplőkkel. Pokoljárást láthatunk, fölösleges fecsegések, rég elfeledett pletykák, ártalmatlannak tűnő csínytevések továbbélésének történetét. A kihulló fogak, élve elfogyasztott polipok, levágott nyelvek és magányos sorsok mögött azonban magával ragadó líraiságot fedezhetünk fel. Miközben alig egy évtizeddel az Oldboy bemutatása után a tengerentúlon már az újrafeldolgozásra készülnek, érdemes rácsodálkozni napjaink ázsiai filmtermésének hihetetlen erejére és eszünkbe vésni, hogy jobb kerülni a rémes tapétákkal borított szobákat, a lila esőernyőket, a hasonló színű papírba csomagolt ajándékokat, véndiák-találkozóra menet pedig az üresen haladó tömegközlekedési eszközöket.
Boda Székedi Eszter
Oldboy (2003), dél-koreai film, 120 perc. Port.hu adatlap
A teljes film megtekinthető itt:
http://youtu.be/xFlbCOaPswA
Húsos pite, angol módra
Jó kétszáz évvel ezelőtt élt Londonban egy Sweeney Todd nevezetű borbély. Sokan jártak hozzá, ám kevesen távoztak.
Planet Terror
– Csináljunk valami iszonyú baromságot, Quentin!
– Még egyet? “Planet Terror” bővebben
Róka ül a fűben
Tavasz volt, éppen egy hatalmas fenyőkkel körülvett tisztásról tartottam hazafelé. A róka nem látott meg, teljesen belefeledkezett a vadászatba. Azelőtt sohasem volt szerencsém ilyen behatóan megfigyelni. Elfojthatatlan vágyam támadt, hogy közelebb menjek hozzá. “Róka ül a fűben” bővebben
Scorchers (Lángoló szenvedélyek)
Már megint egy jajdeszép film. Semmiről nem szól igazából, de újabban egyre jobban szeretem az ilyet. “Scorchers (Lángoló szenvedélyek)” bővebben
Szép az élet
Mikor meghal egy bagoly, kiköp egy szőrcsomót – emlékezteti egy apa a fiát valahol a túlvilágon. Az apa fiatal, a fia viszont már középkorú. Az apa évtizedekkel korábban halt meg, mikor a felesége terhes volt a fiával, így őt mégcsak nem is láthatta. A fia viszont éppen most lépett ki az életből, így találkozhat fiatalon meghalt apjával. “Szép az élet” bővebben
Missouri fejvadász
Ha most valaki azt mondja nekem: itt egy western, amiben Marlon Brando és Jack Nicholson játssza a főszerepet, azt mondom: viccel. “Missouri fejvadász” bővebben
Ami a sorok mögött van
Az elmúlt években leginkább egy világraszóló botrány kapcsán emlegették Roman Polanski nevét. Miközben kiskorú megrontásának vádja miatt svájci nyaralójában jó ideig házi őrizetben tartózkodott, a lengyel származású rendező befejezte Szellemíró című filmjét, amelyben az aktuálpolitikán kívül egy meglehetősen negatív Amerika-kép is kirajzolódik. “Ami a sorok mögött van” bővebben
Ünnepek után
Egy teljesen szokványos történetet dolgoz fel Radu Muntean filmje. Annyira hétköznapi az Ünnepek után, kedden, mintha bekapcsolnánk egy kamerát és a megszokott módon kezdenénk létezni az objektív előtt, mintha ott se lenne a cucc. Paul (Mimi Brănescu) és Adriana (Mirela Oprișor) tíz éve házasok. “Ünnepek után” bővebben