Hogyha van rabszolgaság a modern korban, akkor a prostitúció, s az arra való rákényszerítés minden bizonnyal az. A Loverboy főszereplője egy húszéves fiatalember, aki hivatásszerűen űzi a kerítői foglalkozást, ám furcsa módon nem rábeszéléssel, hanem többnyire érzelmekkel indít, úgy töri be sorra a fiatal és ágybeli szolgálatra alkalmas lányokat, hogy egy ideig normálisan udvarol, eljátssza, megjátssza a hősszerelmest, majd, miután összejönnek, továbbmanipulálja az eseményeket. Családi konfliktusok keletkeznek, hiszen a lógás, az otthonról való eltekergés miatt egyre lehetetlenebb szituációk végigszenvedői, amelyből egyenes és következményszerű kiút lehetne a külföldön való altesti munkavállalás. Hogy miként lehetséges mindez? A fiatalembernek olyan sármja van, hogy csak. Az összekuszálódott érzelmek közt nehezen eligazodó leányok – egymással párhuzamos időben és helyzetekben – küzdenek és lázadnak. Végső soron nem érzelmi, hanem pénzügyi töltete van a dolognak, csak kezdetben mit sem tudnak erről. Úgy szereplői egy-egy tragédiának mindannyian, hogy maguk is alig ismerik fel a csapdát. Esetleg: túl későn. Van egy olyan pillanat a filmben, amikor már-már szerelemé fajul a kapcsolat a fiatalember részéről, de ebben a fura világban, ahol azért mégiscsak jó volna ha valami szépnek és igaz lenne benne, a pénz vágya, a fogyasztás igénye és az üres csillogás itt mindent lehengerel.
A produkció egyébként egy, a mai román társadalom legmélyebb bugyrában készített dokumentumfilmként is felfogható, de túl a száraz és hűvös dokumentarista eszközökön a rendező (Catalin Mitulescu) mindent elkövet, hogy még élesebb legyen a kontraszt a pénz és a hétköznapi élet között. Többszáz wattal dübörgő hangszórók, mélynyomók, külföldi rendszámú verdák, bulik, kevert italok színesítik az aranyifjak életét, akik körében fel sem merül a munka vagy a tanulás egzisztenciális fontossága. Egy olyan országúton járunk a fiatalokkal – valahol Dobrudzsában –, amelyen kétszázzal száguldunk a semmibe. Adott pillanatban felvillan a vidéki lét is, a szülők generációja, a nyomor, amelynek a látszat ellenére is értelme, értéke lehetne, ha valaki venné a fáradságot, hiszen a munka világa nem teljesen anakronisztikus, még akkor sem, ha magnapság úgy tűnik, hogy kommunikációból és gombok nyomogatásából meg lehet élni.
Szépen fényképezett, erkölcsi kommentárok nélkül, a nyers természetesség eszközeivel készített mozi ez, amelyben nincsen semmiféle mesterkéltség. Úgy él, úgy létezik, lélegzik, mintha maga az élet adta volna ezt a filmet. Vagy: a mozi az élet maga. Nem szórakoztatásra való, hiszen maga a drámai valóság zubog elő belőle. „A közvetlenség révén – írja a Variety – Mitulescunak sikerül brutálisan felszínre hoznia az erkölcsi dilemmákat és a társadalmi problémákat, de úgy, hogy ezáltal a szerelmi történet nem válik melodrámává, és a vulgáris elemektől sem mentes párbeszédek pedig nem zavarják a nézőt, csak segítenek abban, hogy azonosulni tudjon a filmben mutatkozó miliővel.”
Loverboy.
Gyártó: Strada Film. 94′, 2011
Rendezte: Catalin Mitulescu
Szereplők: Ada Condeescu, George Piştereanu