Húsos pite, angol módra

A Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street, 2007) című angol-amerikai film a Pro Cinema műsorán szombaton (április 21.) látható 22.15 órától

Jó kétszáz évvel ezelőtt élt Londonban egy Sweeney Todd nevezetű borbély. Sokan jártak hozzá, ám kevesen távoztak.

Az idővel Hasfelmetsző Jack hírhedtségével is versengő sorozatgyilkos ugyanis nem csupán az arcszőrzetüktől szabadította meg a férfiakat. Volt neki egy cinkostársa is, Mrs. Lovett, akinek a húsos pitéit egyre többen kedvelték. Azután, jóllakottan, az emeleten levő borbélyműhelybe is ellátogatottak …

Ponyvaregények, színpadi művek, majd filmek biztosították a gyilkos párról szóló legenda fennmaradását. Nem tudni, hogy annak idején, a Fleet utcában, hogyan is történtek pontosan az események, az viszont tény, hogy a démoni borbély és a szakmáját véresen komolyan vevő asszonyság alakja azóta is fennmaradt. A legendát színezi, hogy az általuk ihletett legismertebb mű, egy 1979-ben készült musical, Stephen Sondheim szerzeménye, a Nyakfelmetsző hatalmas sikert aratott. Ez utóbbinak a feldolgozása Tim Burton filmje és így, miközben a főszereplők nem éppen törvényes dolgokat művelnek, jóval többet énekelnek, mint beszélnek. Az amerikai rendező azonban mindig is különcségéről volt híres, alkotásai soha nem követték a tömegízlést, mégis milliókat vonzottak a moziba. Az Ollókezű Edward, a Karácsonyi lidércnyomás, az Ed Wood, a Támad a Mars, a Nagy Hal, az Álmosvölgy legendája, A majmok bolygója, a Charlie és a csokigyár, A halott menyasszony vagy az Alice Csodaországban című filmek mindegyike a rendező nem éppen hétköznapi látásmódjáról számol be. Olyan szélsőséges figurák népesítik be az iróniát és fekete humort sem elhanyagoló, rendkívül látványos alkotásokat, akiknek természetszerűen kijár a szokatlan ábrázolásmód. Precízen kidolgozott látványelemeket és hanghatásokat használó, a valóság és álom határán lebegő világba minket is magával ragadó filmekkel van ugyanis dolgunk. Azokra a mesékre emlékeztetnek, amelyek nem csupán a helyrebillent egyensúly és a boldog vég nyugalmát biztosítják, hanem az addig elvezető meglehetősen groteszk eseményeket is pontosan leírják. Bizarr kiegészítőket és szürreális helyszíneket láthatunk, a valóságon túlburjánzó növényzetet és fölénk hatalmasodó épületeket. Hétköznapi asszonyság szerepében tetszelgő boszorkány kerül a felhevített kályhába, emberek változnak állatokká vagy szörnyetegekké, miközben végtagjaik vagy akár a fejük is hiányozhat, a lelkükről már nem is beszélve.

A hetedik művészet mágikus hatását ébresztik újjá Tim Burton filmjei, ez alól pedig a Sweeney Todd sem kivétel. A műfajokat ugyancsak keveri, akad benne film noir, komédia és szatíra, musical és horror, Johnny Deep és Helena Bonham Carter, Sacha Baron Cohen és Alan Rickman , szerelem és szenvedés, vágy és bosszú, rengeteg vér, szomorú dalok és sok-sok húsos pite, amelyek látványa étvágygerjesztő ugyan, de mégis vigyázni kell velük, mert könnyen megakadhatnak a torkunkon …

Boda Székedi Eszter

A Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street, 2007),  angol-amerikai film. Port.hu adatlap