Hangos-élmények a IX. Székelyudvarhelyi Kamarazene-fesztiválról

Fotó: ifj. Haáz Sándor

Ez a program az évek során igen komoly rangot vívott ki Székelyudvarhely kulturális életében. Olyan több estés rendezvénysorozat, amelyre mindenki szívesen emlékszik, és várja a következőt, hiszen világklasszis-formátumú zenészek ekkora tömegben másképp nem juthatnának el a Székelyföldre.

Bihari Lóránt, a G. Egyesület és a szervezők nevében immár több fórumon elmondta, és most is örömmel ismételte meg korábbi szavait, hogy ez a sokszínűség részben az emberi és művészi kapcsolatoknak köszönhető. Egyrészt annak, hogy a Marosvásárhelyről Hollandiába telepedett Metz István csellóművész tanítványait és kollégáit rendszeresen elhozza szűkebb pátriájába, de mellette más székelyföldi muzsikusok is rendszeresen visszatérnek, ápolják és építik a kapcsolataikat. Elsősorban az Új Harmónia Fúvósegyüttes tagjait kell ilyenkor emlegetni, meg másokat is, Haáz Bence oboaművészt, Kostyák Márton nagybőgőst, Kovács Éva fuvolaművészt, illetve Frank van deLaar zongoraművészt. És ez a névsor még ennél is jóval hosszabb lenne, ha folytatnánk… A magyarországi The Heavy Brass Guys Tuba Quartett is a szakmai kapcsolatok révén jutott el ide, s szerette meg a közönséget, de ugyanakkor megszerettette önmagát is mindenkivel a sajátos hangulatot teremtő előadásmód révén.

Fotó: ifj. Haáz Sándor

A szervezők szerencséje, hogy partnerük, a Tiberius Egyesület Marosvásárhelyre hívja elsősorban az előadókat, de a kilenc év alatt sikerült Besztercére is elvinniük a koncerteket. Székelyudvarhely zeneszerető közönsége – túl az előadókon – a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány, a polgármesteri hivatal, a Hargita megyei tanács támogatásának, a Communitas Alapítványnak, illetve a régióban működő médiaorgánumoknak köszönheti, hogy eljuthatnak hozzá ezek a különleges zenei élmények.

Amikor Farkas Antal kollégánkat arra kértük, hogy készítsen néhány felvételt a Szent István-teremben, nem tudta megállni anélkül, hogy hosszan rögzítse az ott látott képet és a hangot. Egyszerűen el volt ragadtatva a „Nehézfiúk” teljesítményétől. Ebből láthatnak itt egy kis ízetítőt.

Fotó: Farkas Antal

A felvétel 2011. november 11-én, pénteken készült a The Heavy Brass Guys Tuba Quartett koncertjén, amelynek tagjai: Adamik Gábor – euphónium, Jens Christian Clause – Esz tuba, Török József – F tuba és Kelemen András – F tuba. Elhangzott William Boyce: Alleluja, Claude Gervaise: Pavan és Galliard, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok, Intrada-Chorea: Magyar tánc, Erdélyi fejedelem tánca, Apor Lázás tánca, W.A. Mozart: G-dúr szerenád, I. tétel, „Kis éji zene”, Erkel Ferenc: Bordal, a Bánk Bán c. operából (felvételről) és szóló (Török Ferenc), Bogár István: Három magyar népdal, G. Verdi: Katonakórus a Trubadúr c. operából, Liszt Ferenc: II. magyar rapszódia, R. Schumann: A hazatérő földművelő, Téma és variációk és Kodály Zoltán: Kállai kettős c. műve. Ezek mind olyan darabok – akár egyenként is, de így együtt még inkább –, amelyek kiválóan alkalmasak arra is, hogy a kívülállókkal megszerettessék a komolyzenét.

Simó Márton