Igencsak komoly eredménynek számít az, ha egy gyakorló lelkész a gyülekezeti és a tudományos munka mellett könyveket is ír. Tódor Csaba Homoródszentpál unitárius papja azonban meggyőz minket arról, hogy ez nem annyira rendkívüli dolog, volt mire alapoznia, hiszen 2009-ben Szavak a hídon címmel tanulmánykötetet, 2010-ben Egy Isten, más palást címmel amerikai útinaplót írt. Mindenesetre: 2011-ben két újabb könyve látott napvilágot a székelyudvarhelyi Litera-Veres Könyvkiadónál. “Két könyv egy esztendőben” bővebben
Kategória: Könyv
Hangváltók (1.)
Noszlopi Botond 1983-ban született Csíkszeredában. Budapesten a PPTE Jog- és Államtudományi Karán végzett, de nem szakosodott a jogtudományok területén, hanem kisebb pályamódosítással az ELTE BTK esztétika-szerkesztés szakára került, ahol idén tavasszal (BA képzésen) készül államvizsgázni. Azt tervezi, hogy a mesterit levelező tagozaton szerzi meg, és közben visszatelepedik Erdélybe. “Hangváltók (1.)” bővebben
Hangváltók Székelyudvarhelyen
December 27-én este Hangváltás? címmel került sor a Portré kávézóban négy székelyudvarhelyi származású vagy a városhoz valamiképp ragaszkodó költő: Farkas Welmann Éva, Bálint András, Márkus András és Noszlopi Botond bemutatkozására. A közönségtalálkozó ürügyét frissen megjelent köteteik szolgáltatták. “Hangváltók Székelyudvarhelyen” bővebben
Van-e az írónak kardja?
György Attila József Attila-díjas író, a Székelyföld szerkesztője, a KultúrHon munkatársa 2011. december 15-én, csütörtökön 19 órától, a székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben örvendezteti meg Tájképek, harcosokkal című új kötetével az olvasókat. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér író. A szerzővel Muszka Sándor beszélget. A könyvismertetőt követően harcművészeti bemutatót láthatnak az érdeklődök. A bemutató előtt a szerzőt kérdeztük. “Van-e az írónak kardja?” bővebben
Az elnémult szószék
Nincsen annyi naptári nap, amely elég lenne ahhoz, hogy nagyjainkra emlékezzünk. Nemrég ért véget a Pálfi Géza emlékév, de úgy látszik, hogy az annak kapcsán megtartott könyvbemutatók, beszélgetések, filmvetítések és szentmisék sora nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy kibeszéljük a fájdalmat, értelmezzük azt a hiányt, amelyet annak idején e nagy hatású és karizmatikus papnak az üldöztetése és korai halála miatt éreztünk.
Ráduly János a könyvek üzenethordozó szerepéről
Mint ahogyan a megszülető gyereknek is gondosan megválasztják a nevet szülei, hasonló helyzetben képzelem el Ráduly Jánost, amikor címet ad, választ következő könyvének. Ezt tette ezúttal is, hiszen a könyvnek köze van az élethez, az életben helye van a könyvnek, illetve könyveknek. A közel 180 oldalas kiadvány egy gazdag életpálya egyetlen műfajt előnyben részesítő összegzése.
Mintha, de mégsem
Pár hónappal ezelőtt figyeltem fel a magyar fővárosban erre a könyvre. Nem akárhol, hanem a metró ablaküvegén. Igencsak élelmes az Ulpius, azt mondják, olyan tulajdonosi rétege van, akik olcsón vagy ingyen használhatják a BKV bizonyos reklámfelületeit. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy újabban minden Ulpius-borító ott lóg a metró-kocsi ablakán. Tényleg. Szóval ez egy új módi, nem utcai plakát, nem a mozgólépcső mellé kiaggatott hirdetmény, hanem az üveglap maga képezi a hirdetőfelületet.
“Mintha, de mégsem” bővebben
Főhajtás Pálfi Géza előtt
A Jakab Antal Keresztény Kör által szervezett Pálfi Géza-emlékévhez kapcsolódóan 2011. november 17-én jelent meg a Főhajtás Pálfi Géza előtt című, összesen 1400 oldalas könyvtrilógia. “Főhajtás Pálfi Géza előtt” bővebben
Könyv a Székely Hadosztályról
A Székely Hadosztály emlékezetét ápoló Székely Hadosztály Egyesületet 1945 után Magyarországon betiltották, tevékenységét ellehetetlenítették, kiadványait – köztük a Kratochvil Károly-féle hadosztálytörténetet – indexre helyezték. Hasonlóképpen jártak el a román hatóságok, ha még nem a magyaroknál is következetesebben, de ez legalább részben érthető volt. “Könyv a Székely Hadosztályról” bővebben
Hűséges novellák
Manapság az írók többnyire városi emberek, még akkor is, ha valami társadalmi „baleset” folytán falusi környezetben látják meg a napvilágot. Általában úgy telik az életük, hogy ülnek kényelmes dolgozószobáikban és művelik azt a fajta irodalmat, amely immár felszabadult a vidéki póriasság visszahúzó ereje alól.